Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Tárgyalások számának jogszabályi előírása

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány fordulót (tárgyalást) kell tartani?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz kötelező elő­írásokat.Megengedi, hogy az ajánlatkérő egy vagy több fordulóban, továbbá együttesenvagy egymást követően folytassa le a tárgyalásokat. Fontos alapelvi előírás,hogy a tárgyalások során egyenlő bánásmódot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő aránytalan előírást alkalmazott, hiszennem kötheti egy adott telephelyhez a gyártást, szűkítve ezzel a versenyt.Hasonlóképpen nem kényszerítheti az ajánlattevőket arra, hogy egy adottalvállalkozót foglalkoztassanak. Más a helyzet, amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Nyilatkozat Kbt.-ben nem szereplő kizáró okra

Kérdés: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kizáró ok jelenleg – tudomásunk szerint – hatálytalan. Ennek ellenére nyilatkozni kellett – 2009. de­cemberi kiírás – a kizáró ok vonatkozásában. Időközben ismét bekerült e rendelkezés a Kbt.-be?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-ának i) pontja, mely 2007. január 1-jén lépetthatályba, és a 2005. évi CLXXII. törvény 132. § (5) bekezdése értelmében a2007. január 1-je után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások kapcsánkellett alkalmazni, a következő szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Tulajdonosi minőség teljesítéshez szükséges eszköz vonatkozásában

Kérdés: Az alvállalkozó tulajdonában kell-e lennie annak az eszköznek, amely szükséges az alkalmassághoz, vagy elegendő, ha más módon rendelkezik vele – bérlés, egyéb megállapodás stb. alapján?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen szempontból nem teheti az ajánlatkérő kötelezővé,hogy akár az ajánlattevőnek, akár alvállalkozójának saját tulajdonában álljonaz az eszköz, melyen, mellyel teljesít. Ennek előírása a Kbt. 1. § (3)bekezdésének szabályába ütközne, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Megszűnt kizáró ok

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?
Részlet a válaszából: […] A 2009. június 1-jén hatályba lépett szabályozás hatályonkívül helyezte a kérdésben érintett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontjaszerinti kötelező kizáró okot, mely a továbbiakban opcionálisan semalkalmazható. Azaz a fenti időponttól nem zárható ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Esélyegyenlőtlen követelmény

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Részlet a válaszából: […] A szakemberek magyar nyelvi tudása előírható, azonban nemsérthet esélyegyenlőséget, azaz például a magyarul beszélő, de esetleg az anyanyelviszintet el nem érő tudással rendelkező szakemberek bevonásának megakadályozásamár esélyegyenlőtlen, és a Kbt. alapelvébe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Új kizáró okok hatálya

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 60. § (1) bekezdés kötelező kizáró okainakváltozására utal, mely a g) pont változását és az i) pont hatályon kívülhelyezését eredményezi, a 63. §-ban is változó igazolásra vonatkozó szabállyalegyütt.A 60. § (1) bekezdésének 2009. június...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
…
6
7
8
…
12