Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő aránytalan előírást alkalmazott, hiszennem kötheti egy adott telephelyhez a gyártást, szűkítve ezzel a versenyt.Hasonlóképpen nem kényszerítheti az ajánlattevőket arra, hogy egy adottalvállalkozót foglalkoztassanak. Más a helyzet, amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Nyilatkozat Kbt.-ben nem szereplő kizáró okra

Kérdés: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kizáró ok jelenleg – tudomásunk szerint – hatálytalan. Ennek ellenére nyilatkozni kellett – 2009. de­cemberi kiírás – a kizáró ok vonatkozásában. Időközben ismét bekerült e rendelkezés a Kbt.-be?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-ának i) pontja, mely 2007. január 1-jén lépetthatályba, és a 2005. évi CLXXII. törvény 132. § (5) bekezdése értelmében a2007. január 1-je után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások kapcsánkellett alkalmazni, a következő szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Tulajdonosi minőség teljesítéshez szükséges eszköz vonatkozásában

Kérdés: Az alvállalkozó tulajdonában kell-e lennie annak az eszköznek, amely szükséges az alkalmassághoz, vagy elegendő, ha más módon rendelkezik vele – bérlés, egyéb megállapodás stb. alapján?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen szempontból nem teheti az ajánlatkérő kötelezővé,hogy akár az ajánlattevőnek, akár alvállalkozójának saját tulajdonában álljonaz az eszköz, melyen, mellyel teljesít. Ennek előírása a Kbt. 1. § (3)bekezdésének szabályába ütközne, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Megszűnt kizáró ok

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?
Részlet a válaszából: […] A 2009. június 1-jén hatályba lépett szabályozás hatályonkívül helyezte a kérdésben érintett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontjaszerinti kötelező kizáró okot, mely a továbbiakban opcionálisan semalkalmazható. Azaz a fenti időponttól nem zárható ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Esélyegyenlőtlen követelmény

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Részlet a válaszából: […] A szakemberek magyar nyelvi tudása előírható, azonban nemsérthet esélyegyenlőséget, azaz például a magyarul beszélő, de esetleg az anyanyelviszintet el nem érő tudással rendelkező szakemberek bevonásának megakadályozásamár esélyegyenlőtlen, és a Kbt. alapelvébe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Új kizáró okok hatálya

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 60. § (1) bekezdés kötelező kizáró okainakváltozására utal, mely a g) pont változását és az i) pont hatályon kívülhelyezését eredményezi, a 63. §-ban is változó igazolásra vonatkozó szabállyalegyütt.A 60. § (1) bekezdésének 2009. június...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a speciáliscsomagolás, kiszerelés előnyt jelent, de nem olyan aránytalan előnyt, ami azesélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges,hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – új – 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtószervezet, aki az államháztartásról szóló törvény 15. §-a (5) bekezdésének a)pontjában meghatározott, két évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
6
7
8
12