Nyilatkozat Kbt.-ben nem szereplő kizáró okra

Kérdés: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kizáró ok jelenleg – tudomásunk szerint – hatálytalan. Ennek ellenére nyilatkozni kellett – 2009. de­cemberi kiírás – a kizáró ok vonatkozásában. Időközben ismét bekerült e rendelkezés a Kbt.-be?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-ának i) pontja, mely 2007. január 1-jén lépetthatályba, és a 2005. évi CLXXII. törvény 132. § (5) bekezdése értelmében a2007. január 1-je után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások kapcsánkellett alkalmazni, a következő szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Tulajdonosi minőség teljesítéshez szükséges eszköz vonatkozásában

Kérdés: Az alvállalkozó tulajdonában kell-e lennie annak az eszköznek, amely szükséges az alkalmassághoz, vagy elegendő, ha más módon rendelkezik vele – bérlés, egyéb megállapodás stb. alapján?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen szempontból nem teheti az ajánlatkérő kötelezővé,hogy akár az ajánlattevőnek, akár alvállalkozójának saját tulajdonában álljonaz az eszköz, melyen, mellyel teljesít. Ennek előírása a Kbt. 1. § (3)bekezdésének szabályába ütközne, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Megszűnt kizáró ok

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?
Részlet a válaszából: […] A 2009. június 1-jén hatályba lépett szabályozás hatályonkívül helyezte a kérdésben érintett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontjaszerinti kötelező kizáró okot, mely a továbbiakban opcionálisan semalkalmazható. Azaz a fenti időponttól nem zárható ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Esélyegyenlőtlen követelmény

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Részlet a válaszából: […] A szakemberek magyar nyelvi tudása előírható, azonban nemsérthet esélyegyenlőséget, azaz például a magyarul beszélő, de esetleg az anyanyelviszintet el nem érő tudással rendelkező szakemberek bevonásának megakadályozásamár esélyegyenlőtlen, és a Kbt. alapelvébe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Új kizáró okok hatálya

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 60. § (1) bekezdés kötelező kizáró okainakváltozására utal, mely a g) pont változását és az i) pont hatályon kívülhelyezését eredményezi, a 63. §-ban is változó igazolásra vonatkozó szabállyalegyütt.A 60. § (1) bekezdésének 2009. június...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a speciáliscsomagolás, kiszerelés előnyt jelent, de nem olyan aránytalan előnyt, ami azesélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges,hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – új – 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtószervezet, aki az államháztartásról szóló törvény 15. §-a (5) bekezdésének a)pontjában meghatározott, két évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Alapelvi sérelmek

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény megjelenését követően az ajánlatkérő nem sértia Kbt.-t, amennyiben felhívja a figyelmet a megjelent nyilvános hirdetményre.Amennyiben a hirdetményben nem szereplő egyéb információt nem közöl,versenyelőnybe senki nem kerül a tájékoztatást követően, akkor a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárásban bármiről lehet tárgyalni, ami alegjobb, legkedvezőbb szerződést eredményezi az ajánlatkérő számára. Ebbe atárgyalási tartalomba értelemszerűen az ártárgyalás is bele kell, hogy férjen,hiszen az ajánlatkérő célja az is, hogy a legkedvezőbb áron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
6
7
8
12