Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott egységes európai közbeszerzési dokumentum tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás hibás egységes európai közbeszerzési nyilatkozat benyújtása esetén

Kérdés: Az osztrák ajánlattevő olyan egységes európai közbeszerzési nyilatkozatot nyújtott be, amely véleményünk szerint hibás. Az E-Certist megnéztük, és úgy látjuk, létezik adatbázis egy-egy kizáró okra, de nem egyértelmű. Hiánypótoltattuk, de újra benyújtotta a korábbi nyilatkozatot. Mi a teendő? (Nem tudjuk biztosan igazolni a hibát, úgy látjuk, az E-Certis nem igazán felhasználóbarát.)
Részlet a válaszból: […]kérdeznie, ami ebben az esetben meg is történt.A Kbt. hivatkozott 69. §-ának (11) bekezdése szerint nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendők az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.Ha az ajánlattevő úgy véli, létezik olyan adatbázis, akkor azt pontosan jeleznie kell, hogy milyen formában érheti el azt az ajánlatkérő. Ha ezt nem teszi meg, de az ajánlatkérő az E-Certis alapján arra a következtetésre jut, hogy ilyen adatbázis létezik, tekintettel az E-Certis tartalmának bizonytalanságára, javasolt felvilágosítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4104

2. találat: Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott közbeszerzési dokumentumokban jelezte, hogy a gazdasági szereplő szorítkozhat a IV. rész α szakaszának kitöltésére anélkül, hogy a IV. rész bármely további szakaszát ki kellene töltenie:Minden előírt kiválasztási szempont teljesítése Válasz :Megfelel az előírt kiválasztási szempontoknak: [ ] Igen [x ] Nem"Mivel a konzorciumi tagok a kapacitást biztosítóval együtt felelnek meg az alkalmassági kritériumoknak, egyikük sem felel meg saját jogon és egyedül az alkalmassági követelményeknek. Ekkor azonban mégsem kell kitölteni az alkalmassági követelményeket, hiszen az ajánlatkérő nem kérte, így esélyegyenlőtlen lenne most hiánypótoltatnia az esetlegesen hiányzó információkat.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten tartalmaz iránymutatást arra nézve, hogy ha az "alfa" pont kerül kitöltésre, mi az ajánlattevők teendője. Érdemes ennek megfelelően eljárni, és nem kitölteni az alkalmassági követelményeket részben, vagy éppen keverve az ajánlattevő és a kapacitást biztosító szervezet alkalmasságának igazolását, ami további felesleges hiánypótlási köröket eredményezhet.A kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése szerint az (1) bekezdés c) pontja esetében az ajánlatkérő a formanyomtatványban megjelöli, hogy az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja-e az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát, vagy kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását. Ha az ajánlatkérő elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelményeket nem kell a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3984

3. találat: Záró nyilatkozat kötelező kitöltése az egységes európai közbeszerzési dokumentumban

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban szükséges-e kitölteni a dokumentum végén található nyilatkozatot? (Minden ajánlatkérő másként kéri.)
Részlet a válaszból: […]hozzájárul(nak) ahhoz, hogy [az I. rész A. szakaszában megadott ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő] hozzáférjen a jelen egységes európai közbeszerzési dokumentum [a megfelelő rész/szakasz/pont azonosítása] alatt a [a közbeszerzési eljárás azonosítása: (rövid ismertetés, hivatkozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetményre, hivatkozási szám)] céljára megadott információkat igazoló dokumentumokhoz."A nyilatkozat első eleme általában szól a nyilatkozott információk pontosságáról és helytállóságáról, melynek valóban helye van jelen dokumentumban.A második nyilatkozati elem tartalma értelmében az ajánlattevők valóban képesek a dokumentumban hivatkozott nyilatkozatokat rendelkezésre bocsátani.A harmadik nyilatkozat, melyet elvileg ki lehetne tölteni, a hazánkban egyébiránt ingyenesen hozzáférhető információk hozzáférhetőségéhez járul hozzá. Ennek megfelelően nincs értelme a nyilatkozatnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság 16/2017. számú határozata mégis arra a következtetésre jut, hogy a kitöltés szükséges, az alábbiak szerint:"Bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetében nem szerepelt benne, hogy a hozzájárulás az EEKD mely része, szakasza, pontja tekintetében került megadásra. Az EEKD tartalmát jogszabály, az Európai Bizottság 7/2016. számú végrehajtási rendelete rögzíti, az kötelezően alkalmazandó....A Döntőbizottság megállapította, hogy a vonatkozó rész értelemszerű kitöltését jogszabály írta elő, az, hogy nem kerültek a vonatkozó részek a megfelelő helyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3974

4. találat: Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban

Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
Részlet a válaszból: […]eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és - amennyiben az ajánlatkérő előírta - az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.A kormányrendelet az alábbi két esetben utal a Kbt. 100. §-ának (5) bekezdésére, mely lehetővé teszi az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazásától való eltekintést, amennyiben egy ajánlattevő kerül felhívásra, mely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások néhány jogalapját érinti.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban - ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik - ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3942

5. találat: Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat;- a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet - (1)-(3) bekezdések.Fentiek alapján az ESPD benyújtásakor csak a nyilatkozat maga hiánypótoltatható, illetve azon nyilatkozatok, amelyek kiegészítik az ESPD-t, és szükségesek ahhoz, hogy az ajánlat érvényes legyen (például a kis- és középvállalkozásokról szóló nyilatkozat, amely kiegészíti az ESPD-t).Az igazolások benyújtása során, az értékelés második részében, ha nem sikerül minden, az ESPD-t megalapozó dokumentumot benyújtani, akkor hiánypótlásban van lehetőség még egyszer megpróbálni azt. Mivel igen kevés idő áll rendelkezésre, gyakorlatilag az esetek többségében 5 munkanap, így már az ESPD kitöltésekor érdemes rendelkezni azon igazolásokkal, melyekre vonatkozóan az ESPD-ben nyilatkozott az ajánlattevő.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3905

6. találat: Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszból: […]feleslegesen növeli az adminisztrációt, továbbá jogszerűtlen is. Amennyiben az ajánlattevő korábban benyújtotta az érintett igazolást, attól az még az ajánlat része, ezért még egyszer ugyanaz a dokumentum nem kérhető csupán amiatt, hogy azt nem a megfelelő pillanatban nyújtotta be az ajánlattevő.A másik szempont a hazai kizáró oki struktúra. Mivel az ESPD D. pontjában nem a nemzeti kötelező és választható kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazza, hanem azzal azonosítható nyilatkozati tartalmat. Ebből azonban nem teljesen egyértelmű, hogy miről is nyilatkozik valójában az ajánlattevő. Amennyiben a nem nemzeti kizáró okokat megpróbáljuk elhatárolni az ESPD-ben jelzett nemzeti kizáró okoktól - melyeket a hazai jogalkotó talált ki, egészített ki a direktívatartalomhoz képest -, az alábbi különbséget fedezhetjük fel.Nemzeti kizáró oknak tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, részben ah) alponja, az e)-g) pontok, a k)-l) pontok, a p) pont, részben a Kbt. 62. § (2) bekezdése és a Kbt. 63. § (1) bekezdésének d) pontja.Ha teljes mértékben egyértelmű lenne, mi minősül nemzeti kizáró oknak, és nem okozna nehézséget ennek értelmezése csak az ESPD-nyilatkozat alapján, akkor elegendő lenne az ESPD közjegyző által hitelesített aláírással történő benyújtása.Azonban ha hosszasan értelmezni kell, mit is jelent pontosan a nemzeti kizáró ok, azaz az nem derül ki egyértelműen a benyújtott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3904

7. találat: ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevői rendszerben benyújtott alkalmassági követelményt igazoló dokumentumoknak, valamint a minősített rendszerben megfogalmazott kritériumoknak. A minősített ajánlattevők tehát leginkább abban érnek el adminisztrációcsökkenést, hogy az igazolások benyújtása során nem szükséges részükről a kizáró oki igazolások közjegyző által hitelesített nyilatkozati formában történő benyújtása.Maga a jegyzéken szereplés ténye ellenőrizhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján, vagy más uniós tagállam hivatalos listáján, mely elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérőnek ne legyen szüksége a kizáró oki igazolások bekérésére az értékelés második szakaszában.A Rendelet 12. §-a akként szól, hogy azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke - figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra - bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő nem esik valamely kizáró ok hatálya alá, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 8-11. §-ban foglalt egyéb igazolási módok helyett.A minősítés azonban a Közbeszerzési Hatóság döntése alapján nem mindegyik kizáró okra vonatkozik szükségszerűen. A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása alól a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b), h), i), j) és o) pontjai maradtak ki. E pontok vegyesen vonatkoznak az adott közbeszerzési eljárásra, hamis adatszolgáltatásra és kartelltevékenységre. A részletek megtekinthetők a www.kozbeszerzes.hu honlapon.A Rendelet 28. §-ának (3) bekezdése alapján a minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), c)-g), k)-l) és n) pontja, 63. § (1) bekezdése, 65. § (1), (7)-(9) és (11) bekezdése, valamint e rendelet 8-26. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása során a Hatóság jogosult a nem kötelezően érvényesülő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3903

8. találat: Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszból: […]követelményeknek való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani;- az előző, (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot;- ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést;- az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3902

9. találat: Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszból: […]módja egy részletesebb nyilatkozat, mely a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) ír le részletesen. Az alábbiakban ismertetendő 8. § ib) és ic) pontok megadják az ajánlattevői nyilatkozat pontos tartalmát ahhoz, hogy a kizáró ok ne általános értelemben, hanem részletesen igazolva legyen a valóságtartalom lenyilatkozásával. Ezért szükséges a szabályozott tőzsdével, vagy a tényleges tulajdonossal kapcsolatos pontos szóhasználat a nyilatkozatban, hogy egyértelmű legyen a kizáró ok hatálya alá tartozás értelmezése. Az ajánlatkérők közül mégis sokan az érintett nyilatkozatot az ESPD-vel együtt kérik, pedig valójában az már az igazolási mód kategóriába tartozik, tehát kétszakaszos eljárásban nem részvételi szakaszban, egyszakaszos eljárásban pedig nem az ESPD-vel együtt, hanem a bírálati szakaszban, az előzetes döntést követően kerül benyújtásra az igazolás.A Rendelet 8. §-a szerint a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:- a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;- a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3901

10. találat: EEKD tartalma

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban nincsenek benne a nemzeti kizáró okok. Ezt ajánlattevőként sérelmezem, mert nem tudom, miről nyilatkozom. Kifogásolhatom ezt az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszból: […]elektronikus formában rendelkezésre áll, kérjük, adja meg a következő információkat: ..."Ez alapján valóban nem dönthető el, hogy mi minősül nemzeti kizáró oknak, és mi feleltethető meg az "Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelvét (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről" kizáró oki tartalmának, melyre az ESPD épül. Az ESPD abból indul ki, hogy a különbség egyértelmű, ezért a nyilatkozati elv alkalmazását automatikusan kiterjeszti a nemzeti kizáró okokra is. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, ezért egyenként érdemes összehasonlítani a fenti irányelv és a Kbt. szerinti kizáró ok tartalmát. Ez alapján tisztán nemzeti kizáró oknak tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3900
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést