Nyilatkozatcsatolási kötelezettség előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e az ajánlattevők részére, hogy csatolják be ajánlatukban a Kbt. 55. §-ában előírt szervezetek nyilatkozatát az ajánlattevőre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...tájékozódjon az adózásra,a környezetvédelemre, az akadálymentesítésre, valamint a munkavállalókvédelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyekneka teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
Részlet a válaszából: […] ...megoldásra. Amennyiben az ajánlat tárgya, kivitelezés ésminőségbiztosítás és az ajánlatkérő függetlenül szeretne az egyestevékenységekre ajánlatot kérni, úgy egy részre tehető ajánlat. Ha az ajánlattárgya tervezés, kivitelezés és minőségbiztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címke:

Eljárás visszautalt, nem létező jogszabályhely esetén

Kérdés: A Kbt. 296. §-ának j) pontja hivatkozik a Kbt. 243. §-ának (2) bekezdésére, a k) pontja hivatkozik a Kbt. 243. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra. A Kbt. 243. §-ának nincsen (2) és (3) bekezdése. Továbbmenve, a Kbt. 300. §-ának (7) bekezdése hivatkozik a 32. cím (6) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezésekre. A 32. címnek nincs (6) bekezdése. Kérdésem: mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […]

Valóban nem léteznek a kérdésben szereplő, hivatkozott bekezdések, ezért nem értelmezhetők a törvényben jelzett hivatkozások.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata II.

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?
Részlet a válaszából: […] ...elő, hogy több éve működőcégek mint ajánlattevők jelentkezését várja.Az ajánlattevőnek a rendelkezés szerint azokról a gazdaságiévekről kell adatot szolgáltatnia, amely években már működött. Ebből az iskövetkezik, hogy az összehasonlítás alapja az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

A "lényegesen kedvezőbb ajánlat" értelmezése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?
Részlet a válaszából: […] ..."lényegesenalacsonyabbnak", arra nincs számszaki iránymutatás. Ezt csak a beszerzés összeskörülménye, jellemzője, valamint az adott termékre, szolgáltatásra vonatkozópiaci árak ismeretében lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a megrendelő engedményezésselruházhatja az új gazdasági társaságra a közbeszerzésben megkötött szerződését.Az engedményezéssel az engedményes, azaz a gazdasági társaság a régi jogosult,azaz a megrendelő helyébe lép. Az engedményezésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ..."főállású szakemberek rendelkezésre állására" vonatkozóelvárása törvénysértő, hiszen az ajánlatkérő csak a megfelelő szakemberekrendelkezésre állását követelheti meg. Az azonban, hogy azt milyen szerződéskeretében valósítja meg az ajánlattevő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] ...törvény alapján azokra a beszerzésekre,közszolgáltatásokra nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek atörvény valamely rendelkezése folytán kivételi körben vannak, vagy nemminősülnek beszerzésnek. Ehhez elsősorban a törvény 29. §-át, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódó beszerzési kör meghatározása

Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...azokra, amelyeknél nem állapíthatómeg, hogy mely tevékenységhez kapcsolódnak elsődlegesen, illetve természetbennem oszthatóak, vagy részekre bontásuk esetén nem használhatók megfelelően, azáltalános szabályok az irányadóak, azaz a IV. fejezet, VI. fejezet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas -nyilatkozattal vagy dokumentummal.Az előzőekben ismertetettekre hivatkozik a Kbt. 66. §-ának(2) bekezdése, amely szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhezszükséges, az (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
157
158
159
181