5 találat a megadott elállás joga tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizáró ok esetében jogerős döntés is szükséges a kizárást tartalmazó döntés meghozatalához, így esetünkben ez vélhetően nem alkalmazható, mivel erre a kérdés nem utal. [A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős -, 90 napnál nem régebben meghozott határozata megállapította.]A második lehetőség a Kbt. 63. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti választható kizáró ok alkalmazása. Ha az ajánlatkérő hivatkozott közbeszerzési eljárása során e kizáró okra (előírta azt) és a súlyos szerződésszegésre még az eljárás lefolytatása során, a döntés meghozatalát megelőzően került sor, úgy alkalmazható a Kbt. 143. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 63. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy elállásnak lenne helye.A hatályos Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.Nem szabad azonban félreérteni a fenti példálózó felsorolást, mivel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapítja a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. Ezt a jogot mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő gyakorolhatja, időkorlátja a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc nap.Egyéb esetekben a polgári jog szabályai,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Ezek a rendelkezések a szerződés teljesítésével, a fizetéssel és a szerződés módosításával kapcsolatosak. Meghatározzák például a projekttársaságot, főszabályként előírják a 15 napos fizetési határidőt, kötelezővé teszik építési beruházás esetén, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzen. Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el a szerződésben, másképpen fogalmazva a Kbt. rendelkezései a szerződés kötelező tartalmává kell hogy váljanak. A közbeszerzési szerződési rendelkezéseken túlmenően azonban a Ptk. tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános, közös szabályokat (Kötelmi jog Általános rész), valamint az egyes szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket (Kötelmi jog Különös rész). Az elállás jogát a Ptk. az általános kötelmi szabályok között rendezi. Elállásra szerződés vagy jogszabály alapján van lehetőség. Elállás folytán a szerződés felbontásra kerül, azaz a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak - Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése. Erre tekintett nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent[…] részlet vége a válaszból.