121 talált cikk az elektronikus árlejtés kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, van annak jogszabályi vagy a joggyakorlatban fellelhető akadálya, hogy elektronikus árlejtést is alkalmazzon? Ha ebben az esetben is alkalmazható az elektronikus árlejtés, jól gondolom, hogy azt az ajánlatok értékelését követően, de még a bírálat előtt kell lefolytatni a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja, hogy amennyiben a bírálat alapján csak egy érvényes ajánlat marad, akkor fenntartja magának a jogot, hogy az elektronikus árlejtés lefolytatásától eltekintsen?

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?

Kérdés: Szükséges-e a többrészes eljárás egyes részeiben az árlejtést azonos időpontban tartani? Ha igen, miért, ha nem, akkor ennek ellenére van-e erre lehetőség?

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?

Kérdés: Lehetősége van az ajánlattevőnek utólag csatlakozni az árlejtéshez?