Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2021. február 1-jén hatályba lépett, 45. § (1) bekezdésre vonatkozó módosítása valóban az elektronikus iratbetekintést teszi lehetővé, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet eltérő szabályozást enged a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdése valóban utal arra, hogy amennyiben a központi beszerző szervezet dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2021. február 1-jétől az elektronikus közbeszerzési eltérő szabályokra vonatkozó felhatalmazó rendelkezés utal a DBR és a KM alkalmazása esetében a szerződés és annak teljesítésére vonatkozó adatok közzétételére. Mivel a főszabály a DBR és a KM második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre - 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban - a becsült érték 2,3 Mrd forint - az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett licit vélhetően elektronikus árlejtés, melyet a keretmegállapodásos eljárás második részében bonyolít le az ajánlatkérő. A keretmegállapodásos eljárás esetében az árlejtés alkalmazása a Kbt. 108. § (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem hivatkozik rá, mégis felvetődhet, hogy a közelmúltban megjelent D. 222/2020. számú jogorvoslati döntés inspirálta a problémát. Ritka az árlejtés jogeset az utóbbi években, és ez az ügy kifejezetten arra vonatkozik, hogy eltérés történt az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
11