Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

35 találat a megadott elektronikus árlejtés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]összegezésnek. Ha részt vesz az árlejtésben, az árlejtés időszakára nem áll fenn az ajánlati kötöttség a bírálat időszaka alatt.A kormányrendelet 31. § (1) bekezdése alapján amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn a Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés lezárásakor áll be.A (3) bekezdés szerint az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az ajánlattevő az árlejtés tárgyát képező szempontok tekintetében módosíthatja ajánlatát.Amennyiben az ajánlatkérő nem folytat le árlejtést, melyre a Kbt. 108. § (8a) bekezdése ad lehetőséget, abban az esetben az árlejtés nem visszamenőleg áll be, hanem az értesítés megküldésével. Abban a kérdezőnek teljesen igaza van, hogy ez az eredeti ajánlatra fog beállni, árlejtés nélkül.A Kbt. előző bekezdésben hivatkozott rendelkezése szerint, ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4774

2. találat: Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszból: […]feltételezhetően magasabb árat adott, melyet az árlejtés során tervezett csökkenteni. Így jogos a kérdező felvetése, hogy miért ne lehetne egy ajánlattevő esetében is árlejtést lefolytatni.A Kbt. 108. §-ának (8a) bekezdése alapján, ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be.A Kbt. fenti szabálya eleve abból indul ki, hogy az ajánlatkérőnek gondolnia kell arra az esetre, amikor kevés ajánlattevő tesz ajánlatot, és nem bízik a versenyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4653

3. találat: Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszból: […]felületet adó, hanem egyes érdemi eljárási cselekményeket is elvégző informatikai rendszeren eszközölt ajánlatkérői beállításoktól, és az ajánlattevők jognyilatkozataitól. Nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy mikor és mely feltételekre áll be az ajánlati kötöttség (...)".Összességében tehát a jogorvoslati fórum úgy látja, hogy az eltérés önmagában nem alapoz meg jogsértést, és az ajánlattevőnek is fel kellett volna, hogy tűnjön, hogy más árlejtés-beállításokat lát az érintett eljárásban. Amikor az ajánlatkérő az EKR-ben beállítja a szabályokat (meghosszabbodás időtartama, lépésköz stb.), aszerint kell eljárnia, ahogyan azt az eljárási dokumentumokban közzétette. Nincs ugyan jelentősége, de ebben az esetben a korábbi szabályoktól eltért az ajánlatkérő a beállítás során, de mindezt véletlenül tette.A döntésben hivatkozott 28. § az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 28. §-a, melynek az ajánlattevők tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részei így szólnak:- az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy az alapján az EKR-ben elérhető információkat az ajánlattevők az elektronikus árlejtés kezdő időpontjaként megjelölt időpont előtt legalább öt munkanappal megismerhessék;- az értesítés alapján az EKR-en keresztül az ajánlatkérő legalább az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni: az elektronikus árlejtés megkezdésének és lezárásának időpontjáról, az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkról, az ajánlatok értékelésének eredményéről, valamint arról a képletről, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül;- az előző bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazhatja azt az ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlat megtételének időpontjában az elektronikus árlejtés új szakasza kezdődik. A tájékoztatásnak ebben az esetben tartalmaznia kell az új szakasz befejező időpontját, valamint azt, hogy az ilyen módon megkezdődött új szakaszban a befejező időpontot megelőzően az e bekezdés első mondatában meghatározott határidőn belül tett ajánlat egyben új szakasz kezdetét jelenti-e - kormányrendelet 28. §-ának (2)-(4) bekezdései, (3) bekezdés a)-d) pontok.Az érintett esetben eltérő volt az ajánlatkérő eljárási dokumentumában foglalt tartalom és az árlejtés beállítása, azaz nem a kormányrendelet 28. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség alapján közzétett dokumentumnak megfelelően került lebonyolításra az eljárás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4568
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban - a becsült érték 2,3 Mrd forint - az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszból: […]esetében ezt nem teszi lehetővé. Hiába a keretmegállapodásos eljárás megengedő szabálya, mindezt beszerzési tárgy vonatkozásában leszűkíti az ajánlatkérő, mely szabály 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is azonos volt. Mindez nem irányelvi előírás, hanem a magyar jogalkotó szűkítette le az árlejtés alkalmazását, melyre az európai szabályok lehetőséget adnak.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő, ha azt a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte, a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében elektronikus árlejtést kezdeményezhet az alábbi esetekben: (...) a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4566

5. találat: Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszból: […]érvényesnek minősül.A Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új - egyre csökkenő - árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.A (7) bekezdés értelmében az ajánlatkérőnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott értékelési szempontnak vagy szempontoknak, és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően el kell végeznie az ajánlatok 76. § szerinti értékelését.A (8) bekezdés szerint az ajánlatok (7) bekezdés szerinti értékelését követően az ajánlatkérő köteles minden ajánlattevőt elektronikus úton értesíteni, és egyidejűleg felhívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az értesítésben szereplő utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával, a megjelölt időpontban.Mivel a Kbt. szabályai alapján még bizonytalan, hogy pontosan milyen értékelési fázisban kell az árlejtést megkezdeni, erre választ ad az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet, mely egyértelművé teszi, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdés alkalmazása előtt kell az árlejtést lebonyolítani, amennyiben azt az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben leírta.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban - a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint - érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti, és egyben felhívja ajánlattételre. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerinti bírálatot az árlejtés megkezdését megelőzően a 69. § (2) bekezdése szerinti bírálat keretében is elvégezheti. Az ajánlatkérő az árlejtés befejezését követően az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett, és akinek ajánlata a Kbt. 72. §-ára tekintettel nem érvénytelen.A hivatkozott rendelkezés alapján tehát olyan módon lehet az árlejtést elkezdeni, hogy az ajánlatkérő meghozza azt a köztes döntést, mely szerint a nyilatkozati elv alkalmazásával az ajánlattevő addig a pontig érvényesnek tekinthető ajánlatot tett, amíg ezt igazolnia nem kell majd. Amennyiben volt Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum, addig annak és egyéb nyilatkozatoknak a hiánypótoltatása is megtörtént, továbbá a szakmai ajánlat teljes, érvényes. Ekkor kezdődhet meg az elektronikus árlejtés, és ezt követően történik az igazolások benyújtása a Kbt. 69. § (4) bekezdésének alkalmazásával.Fentiek egyben azt is jelentik, hogy az árlejtés ideje alatt ugyan már beállt az ajánlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4367

6. találat: Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszból: […]nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett, és akinek ajánlata a Kbt. 72. §-ára tekintettel nem érvénytelen.A kormányrendelet kitér a Kbt. 72. §-ának alkalmazására, mely vizsgálatot az ajánlatkérő az alábbi szabályok szerint az árlejtés megkezdését megelőzően is elvégezheti. Ugyanakkor a kormányrendelet 28. § (1) bekezdésének utolsó mondata visszatér a 72. §-ra, és egyben szükségessé teszi az aránytalan vállalás vizsgálatát az eljárást lezáró döntés megelőzően, de az árlejtést követően.A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.Szükséges tehát, hogy az árlejtésre csak érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket hívhat meg az ajánlatkérő. Ha utólag derül ki, hogy valamely ajánlattevő ajánlata nem volt érvényes, akkor az árlejtést szükséges megismételni. Erre utal - ugyan korábbi szabályok alapján, de releváns módon - a Közbeszerzési Döntőbizottság D.102/2013, valamint D.204/2013. számú döntése.Ritka, hogy elektronikus közbeszerzési témájában az Európai Bíróság megnyilvánuljon. A C-324/14. számú ügyben kifejti az alábbiak szerint, hogy minden érvényes ajánlatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4225
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Dokumentáció közzététele elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Az elektronikus árlejtés bevezetésével nem lenne szükség egy összefüggő dokumentációra, amelyben lesznek minták, és amelyekre vonatkozóan például kiegészítő tájékoztatást lehet majd kérni? Vagy egyesével végig kell nézni mindent, amit az ajánlatkérő feltesz az EKR-be, és annak alapján kell kérdezni?
Részlet a válaszból: […]megnézni az EKR-ben most fent lévő dokumentációkat, nagyon változatosak, hiszen erre nem vonatkozik részletszabály. Az eljárási dokumentumokhoz vagy úgy lehet hozzájutni, hogy azok mindenki számára nyilvánosak, vagy érdeklődés jelzését követően jut ingyenesen az érdeklődő gazdasági szereplő tudomására a tartalom. Áttekintve az eljárásokat, megállapítható, hogy van, ahol az ajánlatkérő figyelemmel van arra, hogy minél kevesebb, egységes adattartalom kerüljön feltöltésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4211

8. találat: Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszból: […]kormányrendelet szabályai a 26. §-nál kezdődnek az alábbiak szerint.Amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a Kbt. 108. §-a alapján elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, az eljárás lebonyolítása során köteles e fejezet szabályainak figyelembevételével eljárni. Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, az eljárás előkészítése során köteles meggyőződni arról, hogy az értékelés általa választott módszerét az árlejtés során történő újrarangsorolásnál az EKR támogatja - kormányrendelet 26. §-ának (1) bekezdése.Fentiek értelmében az ajánlatkérő szabadsága, hogy eldöntse, szeretne-e elektronikus árlejtést lefolytatni, arra semmilyen szabály nem kötelezi az ajánlatkérőt, hogy ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4210
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Elektronikus árlejtés 2018-ban

Kérdés: Elektronikus árlejtést milyen szabály szerint tudok lebonyolítani 2018-ban? (Nem keretmegállapodásos az eljárás, melyet még április 15. előtt szeretnénk indítani.)
Részlet a válaszból: […]felsorolása nem tartalmazza.Az Új Elektronikus Rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha e rendeletből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik.A (9) bekezdés alapján, ahol az említett Korm. rendelet lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a 3-5. §, a 9. § (1)-(3) bekezdése, a 10. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15-17. § rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy EKR alatt az alkalmazott informatikai rendszer értendő.A záró és átmeneti rendelkezések keretében ugyanakkor az Új Elektronikus Rendelet szabályai akkor alkalmazandóak, ha azok az eljárás EKR-ben történő lebonyolítását írják elő - 35. § (2) bekezdés. Ezt egészíti ki a Kormányrendelet 35. §-ának (3) bekezdése, amely az elektronikus árlejtés lefolytatását csak az EKR-ben teszi lehetővé. Amennyiben tehát az ajánlatkérő 2018. január 1-jét követően indult eljárásban elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, azt csak az EKR-ben teheti meg, amely egyben azt is jelenti, hogy az egész eljárást az EKR-ben kell lebonyolítania.A 35. § (1) bekezdése szerint a rendelet rendelkezéseit a Kbt. 196. § (3) bekezdésével összhangban 2018. április 15. napjától kell alkalmazni.A (2) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4130
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet a válaszból: […]sor, mikor az akkor hatályos szabályozás - Régi Elektronikus Rendelet - az alábbiak szerinti eljárásrendet írta elő üzemzavar esetében:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát észleli, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja;- amennyiben az üzemzavart az ajánlattevő észleli, köteles azt telefonon, az erre a célra fenntartott hívószámon jelezni az ajánlatkérőnek, illetőleg a szolgáltatónak;- az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 19. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor. A (3) bekezdés szerinti esetben a 19. § (3) bekezdés b) pontja szerinti új eszközök vagy azonosítók hozzáférhetővé tételéről is gondoskodni kell - 25. § (1)-(2) és (4) bekezdése.Az eredménytelenségi ok ebben az esetben azonos azzal, mintha kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak volna be az árlejtés során.Az Új Elektronikus Rendelet 33. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése értelmében az előzőekben ismertetett megoldást nem teljesen azonos módon alkalmazhatná az ajánlatkérő az alábbiak szerint:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az EKR-nek az árlejtést érintő üzemzavara [22. § (2) bekezdés] lép fel, vagy azt üzemszünet érinti, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja;- az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az elektronikus árlejtést abban az esetben is, ha az ajánlattevőknek legalább fele az elektronikus hírközlési hálózatban fellépő üzemzavar következtében nem fér hozzá az EKR-hez az elektronikus árlejtés során, és az adott ajánlattevők ennek tényét - az EKR üzemeltetője által erre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4119
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 35 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést