9 találat a megadott elektronikus eljárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ajánlattevők vonatkozásában eljárások lebonyolítása és ajánlattétel érdekében történik a regisztrációk menedzselése.)A felhasználók kezelésének rendje a következő:I. Szervezeti szintű szerepkörökAmennyiben ajánlatkérőről van szó:Szervezeti tag: nem biztosít jogot, csak egy szervezethez tartozást jelent.Közbeszerzési eljárást létrehozó: új közbeszerzési eljárást indíthat.Szervezeti superuser: módosíthatja a szervezet adatait, a regisztrált felhasználókat karbantarthatja, eljárásonként, ajánlatonként más-más szerepkört állíthat be. Új eljárást hozhat létre, új ajánlattételt hozhat létre. Közbeszerzési tervet szerkeszthet.Amennyiben ajánlattevőről van szó:Szervezeti tag: nem biztosít jogot, csak egy szervezethez tartozást jelent.Új ajánlattételt létrehozó: jogosult új ajánlattételt indítani egy megindított eljáráshoz.Szervezeti superuser: módosíthatja a szervezet adatait, a regisztrált felhasználókat karbantarthatja, eljárásonként, ajánlatonként más-más szerepkört állíthat be. Új ajánlatot hozhat létre.II. Eljárási szintű szerepkörökKözbeszerzésieljárás-betekintő: a közbeszerzési eljárás adatait megtekintheti, kivéve az üzleti titkot.Közbeszerzési eljárást szerkesztő: a közbeszerzési eljárásban indíthat eljárási cselekményeket, kivéve az eljárás szakaszát módosító eljárási cselekményt és FAKSZ-ellenjegyzést.Közbeszerzési eljárást irányító: létrehozhat, szerkeszthet eljárást. Hozzárendelhet, eltávolíthat felhasználókat az eljárásra vonatkozóan, indíthat bármilyen eljárási cselekményt.Közbeszerzésieljárás-ellenőr: nem releváns.FAKSZ-ellenjegyző: FAKSZ-ellenjegyzése funkció csak ebben a szerepkörben indítható.III. Ajánlatszintű szerepkörökAjánlatbetekintő: az ajánlat adatait olvashatja.Ajánlatbetekintő, kivéve az üzleti titkot tartalmazó információkat: az ajánlat adatait az üzleti titok kivételével olvashatja.Ajánlatszerkesztő: a közbeszerzési eljárásban elindíthat eljárási cselekményeket.Ajánlattételt irányító: létrehozhat, szerkeszthet ajánlatot, használhat egyéb, a szerkesztő számára nem elérhető funkciókat.A jogosultságok a "Delegálásaim" fülön ellenőrizhetők, vonhatók vissza.Amennyiben van a munkatársak között vezető közbeszerző, érdemes superuser-szerepkörrel felruházni. Mivel a superusernek van lehetősége jogosultságokat változtatni szabadon, ezért érdemes még legalább egy kollégának ezt a jogosultságot biztosítani. A közbeszerzési terv aktualizálásához is mindenképpen superuser-jogosultságra van szükség.Tekintettel a rendkívül szigorú felelősségi kérdésekre, ez az a téma, amit mindenképpen érdemes a közbeszerzési szabályzatban rögzíteni. A közbeszerzési eljárás irányítója, FAKSZ-ellenjegyzője mellett a szerkesztési, betekintési jogokat érdemes úgy biztosítani, hogy a korábbi eljárások iratainak betekintésétől se zárjuk ki teljesen azokat, akik egy adott eljárásban nem érdekeltek. Amennyiben tehát a műszaki tartalom kialakítása zajlik, nagyobb szervezetnél érdemes nemcsak a közbeszerzők, de a szakmai tartalomért felelősek között is superuser-jogosultságot kiosztani. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ne a jogosultságok korlátozott volta akadályozza meg, hogy egy adat időben felkerüljön. Arra ugyanakkor ügyelni kell, hogy a jogosultságot el kell vonni attól, aki az ajánlatkérőt elhagyta, hogy a későbbiekben ne tudjon betekinteni az eljárásokba. A korábbi eljárások adatai, minták, más szervezeti egységek megoldásainak ismerete lehet, hogy olyan hozzáadott érték lesz, ami miatt érdemes eltitkolni azt mások elől.Ajánlattevőként fontos, hogy nemcsak a superuser, hanem az adott ajánlattételt irányító kolléga is jogosultságot osztó felhasználó, azaz nem csak a superuser oszthat ajánlattételhez kötődő jogokat. Amennyiben tehát jól elhatárolható egyes divíziók működése, úgy valamennyi ajánlattételt irányítónak nem feltétlenül kell superusernek is lennie. Ha azonban szeretnének más eljárásokban is legalább betekintést engedni a más eljárások ajánlattételt irányítóinak, elképzelhető, hogy mindezt superuser-jogosultsággal tehetik meg a legkönnyebben,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdéshez kapcsolódó 35. §-ának (1)-(4) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:- a rendelet rendelkezéseit a Kbt. 196. § (3) bekezdésével összhangban 2018. április 15. napjától kell alkalmazni;- a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2018. január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján az EKR-ben történő lebonyolítást írja elő;- amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az EKR alkalmazását is;- a központi beszerző szervek által alkalmazott informatikai rendszereknek a 2. § (8) bekezdésében foglalt feltételeknek 2018. április 15. napjáig kell megfelelniük.A kormányrendelet további kötelezettségeket határoz meg a regisztráció vonatkozásában mind az ajánlatkérők, mind a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók számára. Jelesül minden érintett köteles a www.ekr.gov.hu-n regisztrálni, még abban az esetben is, ha a tavalyi évben már regisztrált. A regisztráció visszaigazolását követően juthat egyébiránt a közbeszerzési piaci szereplő olyan információkhoz, mint az EKR e-learning tananyaga vagy felhasználói kézikönyve, amelyek lényeges információkat közvetítenek a rendszer használatához.A Korm. rendelet 35. §-ának (5)-(7) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségek az alábbiak:- minden, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékében szereplő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]különbséggel, hogy nem papíralapon, hanem a számítógép előtt tekinthet be az ajánlattevő a vonatkozó iratokba.Az üzleti titok ennek megfelelően kezelhető, amelyet külön dokumentumként szükséges feltölteni. Mivel a kormányrendelet a Kbt.-vel együttesen alkalmazandó, és az üzleti titok elkülönített módon történő elhelyezésére vonatkozó szabály az irányadó, mindez elektronikus úton is hasonlóan biztosítható, mint papíralapon.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, ha az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Az Új Elektronikus Rendelet alábbi szabálya kifejezetten arra utal, hogy az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére szolgáló funkció ebben segít. Ebből egyben levonható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]sor, mikor az akkor hatályos szabályozás - Régi Elektronikus Rendelet - az alábbiak szerinti eljárásrendet írta elő üzemzavar esetében:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát észleli, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja;- amennyiben az üzemzavart az ajánlattevő észleli, köteles azt telefonon, az erre a célra fenntartott hívószámon jelezni az ajánlatkérőnek, illetőleg a szolgáltatónak;- az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 19. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor. A (3) bekezdés szerinti esetben a 19. § (3) bekezdés b) pontja szerinti új eszközök vagy azonosítók hozzáférhetővé tételéről is gondoskodni kell - 25. § (1)-(2) és (4) bekezdése.Az eredménytelenségi ok ebben az esetben azonos azzal, mintha kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak volna be az árlejtés során.Az Új Elektronikus Rendelet 33. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése értelmében az előzőekben ismertetett megoldást nem teljesen azonos módon alkalmazhatná az ajánlatkérő az alábbiak szerint:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az EKR-nek az árlejtést érintő üzemzavara [22. § (2) bekezdés] lép fel, vagy azt üzemszünet érinti, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja;- az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az elektronikus árlejtést abban az esetben is, ha az ajánlattevőknek legalább fele az elektronikus hírközlési hálózatban fellépő üzemzavar következtében nem fér hozzá az EKR-hez az elektronikus árlejtés során, és az adott ajánlattevők ennek tényét - az EKR üzemeltetője által erre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhívásra az 50. § (2) bekezdés n)-p) és r) pontja nem alkalmazandó, az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt, valamint köteles a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárni. Az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell az eljárásban való részvételre történő regisztrációs kérelem benyújtásának határidejét. A nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása során ajánlattételi határidő alatt az eljárásban való részvételre történő regisztrációs kérelem benyújtásának határidejét kell érteni.A (3) bekezdés előírása szerint az eljárásban való részvételre az a gazdasági szereplő nyújthat be az erre előírt határidő lejártáig regisztrációs kérelmet, amely nyílt eljárásban ajánlatot nyújthatna be. A regisztrációs kérelemnek tartalmaznia kell a gazdasági szereplő nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). Az ajánlatkérő a regisztrációs kérelem benyújtását követő két munkanapon belül köteles a kérelmet benyújtó gazdasági szereplőnek a regisztráció megtörténtéről vagy a regisztrációs kérelem visszautasításáról és ennek indokáról visszaigazolást küldeni a gazdasági szereplő által megadott elérhetőségre. A regisztrációs kérelemmel kapcsolatban hiányok pótlására és felvilágosítás kérésére nincs lehetőség, az a gazdasági szereplő, amelynek regisztrációs kérelmét az ajánlatkérő visszautasította, ismételten nyújthat be regisztrációs kérelmet. A regisztrációs kérelem visszautasításának kizárólag objektív és a megkülönböztetésmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését biztosító indokok alapján van helye, különösen abban az esetben, ha a regisztrációs kérelmet az erre vonatkozó határidő lejárta után nyújtották be. A regisztrációt nem lehet ajánlati biztosíték adásához kötni.Az ajánlati kötöttség tehát az árlejtés lezárásától áll be, még akkor is, ha a későbbiekben kerül sor a szakmai ajánlati rész benyújtására. A nyílt eljárás szabályaitól tehát olyan mértékben tér el a licit, ami szinte felismerhetetlenné, követhetetlenné teszi az egyes eljárási cselekményeket, ha a hagyományos sorrendben kérnénk számon azt a licit lebonyolítójától.A Kbt. 116. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő az elektronikus árlejtés lezárásáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez a regisztrációs kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejártától, az ajánlattevő pedig az elektronikus árlejtés során tett ajánlatához az elektronikus árlejtés lezárásától kötve van. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy az elektronikus árlejtés lezárását követően szakmai ajánlat benyújtására fogja az ajánlattevőket felhívni, az ajánlattevő a szakmai ajánlatához annak benyújtására vonatkozó határidőtől kötve van, azonban az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározásakor annak kezdeteként minden esetben az elektronikus árlejtés lezárásának időpontját kell alapul venni.Az ajánlati kötöttség beállásával pedig megtörténik a nyilatkozatok, esetlegesen szükséges igazolások benyújtása, akár a szakmai ajánlattal együtt. Itt már ár kérdésében nem történhet változás.A 116. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a 69. § megfelelő alkalmazásával hívja fel az ajánlattevőt vagy az ajánlattevőket a 66. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatok, továbbá a jogszabályokban vagy adott esetben az eljárást megindító felhívásban előírt egyéb iratok - különösen a szakmai ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]későbbi, általános értelemben kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetése érdekében került a felhatalmazó rendelkezések közé az, hogy a kormány rendeletben szabályozza "az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben a törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket".A Kbt. 40. §-a értelmében a II. rész szerinti közbeszerzési és koncessziós eljárásokat a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzés rendszer igénybevételével kell megvalósítani. (Az erre vonatkozó határidő várhatóan módosul a későbbiekben.) Az a kötelezettség, amely szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter ellátja az egységes elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem tudja megadni utolsó ajánlatát, így hátrányos helyzetbe kerül. Miután az árlejtések majd 100 százaléka lehetővé teszi az ajánlattételi határidő meghosszabbítását, a holtverseny kizárása akkor fogadható el, ha akkor is meghosszabbodik az ajánlattételi határidő, ha az új ajánlatot tevő ajánlatazonosság miatt nem tudott érvényes új ajánlatot adni.A 257/2007. kormányrendelet az alábbiakban teszi lehetővé új szakasz nyitását, azaz az ajánlattételi határidő meghosszabbodását az árlejtés során.Az értesítés tartalmazhatja azt az ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlat megtételének időpontjában az elektronikus árlejtés új szakasza kezdődik. Az értesítésnek ebben az esetben tartalmaznia kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel; - a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését; - az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt ne lehessen hozzáférni; - az előző bekezdés szerinti tilalom megsértésének felderíthetőségét; - az ajánlatok benyújtása pontos időpontjának meghatározhatóságát; - a közbeszerzési eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egyidejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni; - a beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak az arra jogosult személyek állapíthatják, illetve változtathatják meg, végül köteles biztosítani, hogy a - a beérkezett és megnyitott adatok csak a jogosultak számára maradnak hozzáférhetőek. További kötelezettség az ajánlatkérők részéről, hogy az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak a benyújtást megelőzően, megfelelő időben az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátania. (Itt azonban előreláthatóan a gyakorlatban problémát jelenthet majd a "megfelelő idő" meghatározása, illetve annak tartama.) Lényeges az is, hogy amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó ajánlatok, igazolások, tanúsítványok és nyilatkozatok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, és egyéb sajátosságaik miatt a rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon, elektronikus formában nem nyújthatók be, az ajánlattevőknek azokat a határidő lejártáig papíralapú dokumentum formájában a Kbt., valamint az ajánlati felhívás és a dokumentáció által előírt követelményeknek megfelelően kell benyújtaniuk, az ajánlatkérőnek pedig ezt a formát el kell fogadnia. Emellett az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell valamennyi, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan lefolytatott eljárási cselekmény valamennyi eseménye naplózásáról.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell határozni a képviseleti jog terjedelmét és - ha a meghatalmazás nem visszavonásig szól - érvényességének időtartamát is. A hirdetmények elektronikus benyújtásához - amennyiben a feladó személye egyértelműen azonosított, és a közzétételhez kapcsolódó díjak befizetése megtörtént - elegendő a feladónak a kérelem részét képező, képviseleti jogosultságára irányuló nyilatkozata. A fentieken túl a képviselet vonatkozásában a 7. § az alábbi szabályokat tartalmazza. Amennyiben az elektronikus aláírás tartalmazza a képviseleti jogosultságot, annak igazolása az aláírás tanúsítványán az erre vonatkozó bejegyzés adattartalmának ellenőrzésével történik. Abban az esetben, ha a Kbt. valamely, a törvényben előírt eljárási cselekmény rögzítésére, jognyilatkozat megtételére olyan irat, dokumentum alkalmazását írja elő, amelynek kötelező érvényességi kelléke több, a képviseletre feljogosított személy együttes és egyidejű aláírása, e követelménynek az elektronikus dokumentum akkor tesz eleget, ha az aláírásra egyébként irányadó szabályoknak megfelel, és - valamennyi aláírásra jogosult minősített elektronikus aláírásával került ellátásra, s ha jogszabály ezt további érvényességi kellékként megköveteli, az arra jogosult részéről hitelesítésre; - a papíralapú dokumentumról általa készített elektronikus dokumentumot a közjegyzőkről szóló törvény 137. §-ának (3) bekezdése szerint eljárva minősített elektronikus aláírásával hitelesíti. [A Ptk. 223. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.