Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...követő öt naponbelül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 93. § (2) bekezdéseszerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást,szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...elem nettó értékű, ahogyanajánlatkérő kérte, míg az ajánlati lapon egyértelműen a bruttó érték szerepel,úgy vélhetően valóban elírás történt. Ha például két sort az ajánlatkérő felcserélt,de az összérték ugyanannyi, úgy szintén elfogadható, hogy elírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Kbt. 83. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű, hiszen ugyanazzal a dokumentummalkapcsolatban felmerülhet további hiányosság, például a kérdésben is említettelírás. A hiánypótlásra ilyenkor azonban nincs lehetőség, egy adottdokumentummal kapcsolatban hiányosság csak egyszer pótolható, azaz ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...öt naponbelül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt, hogy a törvény 93. § (2)bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibásnévírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt,hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást(névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonlóelírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] Az összegzésre az ajánlattevőnek azonnal reagálnia kell,mivel a 2006. január 15-én hatályba lépett új szabályozásban a 300. § (6)bekezdése utal a 96. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazására. Ennek értelmébenaz ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
Részlet a válaszából: […] ...csak értelemzavaró hibáról, elírásról van szó, ésa táblázat tartalmában nem vezet félreértéshez (például a kötelező elemekfelcserélése és hibás adatok közlése), és a táblázat tartalmát ígygyakorlatilag nem érinti a téves megfogalmazás (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
4
5