Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő - előzetes nyilatkozatától eltérően - előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Az eljárás előkészítésében részt nem vett tervező összeférhetetlensége

Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni - bár az ajánlatkérő felkérte -, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi 18. §-a valóban utal a tervező összeférhetetlenségének hiányára. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Az ajánlattevők lehetőségei túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása esetén

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha az ajánlatkérő túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, vagyis például előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában sem vállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem egyéb közreműködőként nem vett vagy vesz részt, továbbá a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan szakembert, alvállalkozót vagy egyéb közreműködő személyt vagy szervezetet, aki vagy amely a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában bármilyen módon közreműködött vagy közreműködik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai mögött a verseny tisztaságának védelme és az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos közbeszerzési alapelvek érvényre juttatásának szándéka húzódik meg. Vagyis az a közérdek, hogy egyik ajánlattevő se kerüljön kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A C-296/20. számú ügy nagyon friss, és valóban többek között azt a kérdést feszegeti, hogy a 2014/24. irányelv 70. cikkét ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] Különösen önkormányzati ajánlatkérőkre jellemző, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásaik elő­készítése során - a közbeszerzés becsült értékének minél pontosabb meghatározása céljából - helyi vállalkozóktól kérnek tájékoztató jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás becsült értékének meghatározása az eljárási rezsim azonosításához szükséges, így ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő. A főszabály szerint a megkötendő szerződések legmagasabb becsült összértékét kell alapul venni.A Kbt. 18. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
1
2
3
16