4430 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Egy képzési projekt költségvetésében "Senior szakértők" címszó alatt van elkülönítve 10millió forint, amely az egyes képzések előadóinak munkadíját hivatott fedezni. Az alkalmankénti díjazás 25-30 000 forint. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a keretösszeg figyelembevételével és egy speciális céget kiválasztani, vagy egyedi szerződések kötésével akár földrajzilag távolabbi szakembereket is megbízhatunk?

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?

Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?

Kérdés: Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?

Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?

Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az igazolások esetén közjegyzői okiratot kér [Kbt. 60. § (1) bek. c)-d), illetve f) pontja stb.]. Azonban nem ír ezek időbeli korlátjáról. Ennek a ténynek az ajánlatban kell-e szerepelni, vagy ha nem írják ki, akkor bármilyen időpontban megtett nyilatkozatot el kell fogadni, mert a Kbt. 88. §-a ilyen feltételt nem támaszt. Kérem, válaszolják meg, hogy a közjegyzői okiratnak milyen időbeli korlátja van a közbeszerzési eljárásokban?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?