Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást [Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése]. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés nyilvánossága

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése alapján, a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével (amely az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon közölt üzleti titkot tartalmazza), feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint bizonyos tényeket közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell a közbeszerzési eljárásban igazolni. Mit értünk a közjegyző előtt tett nyilatkozat fogalmán?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Közjegyzői Kamara állást foglalt. E szerint a közjegyző előtt tett nyilatkozat nem más, mint a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat, tehát nem aláírás-hitelesítés, és nem is az eredeti nyilatkozatról készült, közjegyzői hitelesítéssel ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Tartozásigazolás az új Kbt.-ben

Kérdés: Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság által kezelt állami pénzalappal szemben. A fentieken túlmenően azonban az új Kbt. alapján megindított közbeszerzési eljárásokban az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálatára már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Igazolási módok helyettesíthetősége

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban – egyebek mellett – nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Szolgáltatás pályáztatása

Kérdés: Mekkora a legkisebb összeg szolgáltatás esetén, amelyet pályáztatni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 402. §-ának vonatkozó rendelkezései adják meg a választ, a következők szerint:A Kbt. VI. fejezete (általános közbeszerzési eljárás) alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Támogatott ajánlattevő

Kérdés: Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség azokat a szervezeteket, amelyekre a fentiek alapján nem terjed ki a Kbt. hatálya, és csak azért kell közbeszerzési eljárást kiírniuk, mivel a Kbt.-ben meghatározottak szerinti támogatásban részesülnek – a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése, 241...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Bejelentési kötelezettség közbeszerzési felhívás kiírása hiányában

Kérdés: Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben is be kell jelentkezniük az ajánlatkérőknek a Közbeszerzések Tanácsához, ha az idei évben nem írnak ki közbeszerzési eljárást (ideértve a közösségi eljárási rendben, a nemzeti eljárási rezsimben, valamint a nemzeti értékhatár alatti eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Bejelentés elmulasztásának következménye

Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...valamely, a listán nem szereplő szervezet Kbt. alá tartozását. Ennek következménye elsősorban a Kbt. kikerülésével lebonyolított eljárások vizsgálata, személyi bírság, bírság megállapítása lehet a Döntőbizottság részéről, amely eljárás hivatalból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
403
404
405
429