Nemzeti elbánás biztosítása

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
Részlet a válaszából: […] A kínai származású áru számára az ajánlatkérő döntése, hogy alkalmazza-e a Kbt. 2. § (5) bekezdés nemzeti elbánás szabályát. A szabály alkalmazása azt jelenti, hogy kizárhatók azon terméket kínáló ajánlattevők, amely termékek származása vonatkozásában nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől az alábbi új értékhatárok irány­adók, melyek közül a legfontosabbakat válogattuk ki:A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok eredetileg a 2014/24/EU irányelv 1. cikkében kerültek meghatározásra, az új értékhatárokat a 2023/2495/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni [Kbt. 69. § (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Alacsony ár indokolása nemzeti eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114. § (6a) bekezdése alapján az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogy nemzeti eljárási rendben megindított közbeszerzési eljárások esetében vizsgálja az aránytalanul alacsony ár, illetve az egyéb aránytalan vállalásokat. Az ajánlatkérő nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás közös előkészítése és közös bírálata kapcsán azt a megoldást javasoljuk, hogy erre az eljárásra készítsenek egy "egyedi eljárásrendet" tartalmazó dokumentumot, amelyben kifejezetten azokról a kérdésekről rendelkeznek, melyeket a Kbt. 27. §-a előír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja az adott beszerzésre irányadó közbeszerzési értékhatárt, köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni – az érték szerinti eljárásrendben – a szerződés megkötése érdekében. A Kbt. 139. §-át a közbeszerzési eljárás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Egybeszámítási kötelezettség fennállása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a szolgáltatásbeszerzésre irányuló uniós értékhatárt, így álláspontunk szerint a közbeszerzési eljárást nem lehet nemzeti eljárásrendben lefolytatni, mindenképpen uniós eljárásrendet kell választani.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Keretmegállapodás becsült értéke és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: 2 évre szóló keretmegállapodásunk van, négy szerződő partnerrel, amely az év végén lejár. Új keretmegállapodást készítünk elő. Ez esetben a becsült érték megállapításhoz kötelező indikatív ajánlatok bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...során. Az előkészítés körében kell ugyanis a beszerzési tárgy, a szerződés jellege és a szerződés értéke alapján meghatározni az eljárásrendet, és kiválasztani a szerződéshez "passzoló" és a Kbt.-ben megengedett közbeszerzési eljárás fajtáját.A Kbt. 28. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb arra érdemes egy előzetes vitarendezést alapozni, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumban (amennyiben uniós eljárásrendben indult az eljárás) volt összeférhetetlenségi nyilatkozat, így valójában tartalmilag az ajánlattevő lenyilatkozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatóban a részvételi szándék jelzésére meghatározott határidőig nyújtható be [Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pontja]. Nemzeti eljárásrendben előzetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig kezdeményezhető [Kbt. 114. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
31