Egybeszámítás szakaszolt beruházás esetén

Kérdés: Az építési beruházás becsült értékének számítása során kérdésként merült fel, hogyha az ajánlatkérő szakaszolja a beruházását, és az 1. évben az óvodát, a 2. évben a tornatermet és a 3. évben a kiegészítő létesítményeket (konyha, étterem, öltözők) valósítja meg, akkor hogyan kell az építési beruházás értékét kiszámítani, továbbá hogy a kiegészítő építési beruházás értékét esetlegesen hozzá kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...becsült értékét egybeszámítva kell a teljes beruházás értékétmegállapítani, és ennek alapján kell közösségi vagy nemzeti eljárásrendben aközbeszerzési eljárást lefolytatnia.A hivatkozott rendelkezésekből következik az is, hogy ha azépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...kerül(t) sor, a szerződés megkötését, illetve módosítását azNFM-nek való közvetlen megküldésével kell kezdeményezni, melynek eljárásrendjétés szankcióit a 9-12. § tartalmazza.Az egységes nyilvántartás kialakítása és kezelése érdekébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Eljárásfajták alkalmazása áru rendeltetése szerint

Kérdés: Közszolgáltató cég részére árubeszerzést kell lefolytatnunk. Az áru egy részét a közszolgáltatásban kívánják felhasználni, a másik részét azonban tovább akarják értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy a közszolgáltatás részére beszerzendő árut a különös eljárás szerint, a viszonteladás céljából beszerezni kívánt részét pedig az általános eljárás szerint kell beszerezni? (A cég nem rendelkezik kizárólagos joggal az áru eladására, valamint a Közbeszerzések Tanácsánál általános ajánlatkérőként és közszolgáltatóként is bejelentkezett.)
Részlet a válaszából: […] ...– nem kell közbeszereznie sem az V., sem a IV. fejezet szerint.Véleményünk a kérdés kapcsán az, hogy a IV. fejezet szerintiáltalános eljárásrendet akkor kellene – a jelen esetben kettős ajánlatkérőistátusszal rendelkező – ajánlatkérőnek alkalmaznia, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége közbeszerzési értékhatár alatti és feletti ajánlatok esetén

Kérdés: Egy beszerzés során három társaságtól kértünk be árajánlatot. A beérkezett árajánlatok közül két társaság árajánlata a közbeszerzéses értékhatár alatt van, a harmadik társaság árajánlata azonban meghaladja a közbeszerzéses értékhatárt. Ebben a helyzetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk? A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Másrészről viszont, annak a társaságnak az árajánlata, akivel szerződést kötnénk, a közbeszerzéses értékhatár alatt van.
Részlet a válaszából: […] ...legmagasabb beszerzési értéket, hanem egy reálisabb értéket vesz alapul,s erre különít el fedezetet. Ha azonban a nyertes ajánlat is más eljárásrendbenindított eljárást feltételezett volna, az ajánlatkérő nem kötheti meg azérintett szerződést, hanem eljárását a Kbt. 92...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Önkormányzati árubeszerzés vegyes finanszírozással

Kérdés: Önkormányzati árubeszerzés esetében csak az önkormányzat által finanszírozott hányadra kell érvényesíteni a közbeszerzést? Egyik önkormányzat partnerünk szerint a beszerzendő mennyiség teljes bruttó összegére, mivel az önkormányzat egyenlíti ki a teljes számlát, igaz, annak egy részét szülői hozzájárulásból. A becsült értékbe bele kell számítani a szülői hozzájárulás mértékét is, mintha például támogatás lenne?
Részlet a válaszából: […] ...és aszerint megállapítani a becsült értéket.Ebben az esetben a szülői hozzájárulás mértéke is beszámításra kerül azeljárásrend meghatározása, illetőleg akár a közbeszerzési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Igazolások, nyilatkozatok csatolásának megtagadása általános egyszerű eljárásban

Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti eljárásrendre a VI. fejezetben lazább szabályokvonatkoznak, mint a közösségi eljárásrend szerint lefolytatott eljárásokra. Akérdésben érintett visszahivatkozás az alábbiak szerint szól.Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. §(1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Dokumentáció kiadásának célja

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
Részlet a válaszából: […] ...típusú kötelezettsége az ajánlatkérőnek nincs. Mivelnem minden esetben kötelező dokumentáció készítése (például nemzetieljárásrendben esetenként), így örvendetes, ha minél több információt osztanakmeg az ajánlatkérők az ajánlattevőkkel, beleértve ebbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint meglevő építmény vagy egyébingatlan vétele, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabály kapcsán fontos változás, hogy mígkorábban a 40. §-t teljes egészében alkalmazni kellett a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)–(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Bejelentkezés további ajánlattevőként

Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
Részlet a válaszából: […] ...jelzett értékű építési beruházásra irányulóközbeszerzése, az értékhatárokra vonatkozó rendelkezések értelmében, nemzeti eljárásrendbetartozik, és általános egyszerű közbeszerzési eljárással valósítható meg. Azeljárási szabályok között a Kbt. 251...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
20
21
22
34