327 cikk rendezése:
301. cikk / 327 A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben
Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
302. cikk / 327 Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
303. cikk / 327 Eljárás alkalmazott rezsim értékhatárát meghaladó ajánlatok esetén
Kérdés: A nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, azonban az eljárásban beérkezett ajánlatokban megjelölt ajánlati árak mindegyike meghaladja a közösségi értékhatárt. Kihirdethető-e nyertesként az az ajánlattevő, akinek ajánlatában megjelölt ellenszolgáltatás mértéke meghaladja a közösségi értékhatárt, amennyiben egyébként az ajánlatkérő rendelkezésére áll az ajánlatban foglaltakhoz szükséges mértékű fedezet?
304. cikk / 327 OMMF-tájékoztatás eljárásrendje a gyakorlatban
Kérdés: Az OMMF által kiadandó munkabiztonságról szóló tájékoztatás konkrét menetével kapcsolatos a kérdésünk. Kinek kell pontosan címezni a kérelmet, milyen dokumentumok megadása szükséges, miért nem tudja az OMMF, hogy pontosan mit kell kiállítania annak ellenére, hogy a pályázati felhívás el lett küldve, és miért olyan normatívákat ad meg, amelyek az ajánlattevőre, és nem az ajánlatkérő által kért szolgáltatásra vonatkoznak, amely tájékoztató nemmegfelelősége végett ajánlattevő pályázata érvénytelenné válik, annak ellenére, hogy sürgősségi elbírálás megfizetése megtörtént ajánlattevő részéről, és a hiánypótlás során a tájékoztatást (nem megfelelő normatívákkal) benyújtotta?
305. cikk / 327 Új értékhatárok értelmezése
Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
306. cikk / 327 Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben
Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
307. cikk / 327 Szolgáltatási tevékenység évenkénti pályáztatása
Kérdés: Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?
308. cikk / 327 Eljárásrendek a közbeszerzési törvényben
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerinti kitételben a VII. fejezet szerintiek kivételt jelentenek-e? Ha nem, hol van ez szabályozva?
309. cikk / 327 Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén
Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
310. cikk / 327 Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
