Referenciaigazolás cseréje

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hiánypótlási szabályok lehetővé teszik, hogy új referenciaigazolást nyújtanak be, és ennek megfelelően az ajánlattevő nyilatkozata a benyújtott referenciákról is módosulni fog. Ezt az alábbi hiánypótlási szabályok teszik lehetővé:– az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlat benyújtási helyének megjelölése

Kérdés: Ajánlatkérőként megjelölhetek-e két benyújtási címet a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, az eljárást megindító hirdetményben csak egy cím megjelenítésére van lehetőség. Elvileg a kérdés szerinti megjelölés nem lenne kizárt, amennyiben mindkét cím közel van a bontás helyszínéhez. Azonban a hirdetmény template-je nem engedi meg kétféle cím rögzítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró okok figyelembevételének hatálya

Kérdés: A 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás kiemelte a kizáró okok közül a g) pontban szereplőket. Ha egy újabb módosítás ismét be­­emeli a kizáró okok körébe a fentieket, és mi az ott szereplő kizáró okok hatálya alá ekkor esünk, amikor a fenti pont nem volt hatályban, velünk szemben alkalmazhat kizárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Abban az időszakban, amikor az érintett, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok nincs hatályban, nem kell alkalmazni, és a későbbiekben sem lehet rá hivatkozni, mikor hatályát vesztette, amennyiben a törvénymódosítást követően adták fel az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A nem nevesített alvállalkozó cseréjére nincs külön rendelkezés a Kbt.-ben, tehát – ha az alkalmasság igazolásában nem vett részt – véleményünk szerint a cserének akadálya nincs. Felmerülhet elvi szinten azonban, hogy a 128. § (2) bekezdése értelmezhető úgy is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében lebonyolított eljárás minden esetben feltételezi tárgyalás tartását. A kérdés jogos, hiszen a korábbi Kbt. szerinti, egyszerű eljárással kapcsolatos gyakorlat azt tette lehetővé, hogy egyszakaszos eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Hirdetményi kellék részajánlattételnél

Kérdés: Miért kell részajánlattételnél a "valamennyi részre" opciót bejelölni minden alkalommal az eljárást megindító hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Egy korábbi indokolás szövegét segítségül hívva az alábbi érvek hozhatók fel a "valamennyi rész" választása mellett.Az ajánlati felhívás vonatkozó rendelet szerinti iratmintájában az ajánlatkérőknek rendelkezniük kell arról is, hogy egy vagy több vagy "valamennyi" (ami az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Részvételi határidő minimális időtartama

Kérdés: Jogos-e, ha az ajánlatkérő egy nagy becsült értékű tenderben gyakorlatilag öt munkanapot ad a jelentkezés feltételeinek megértésére, dokumentáció átvételére, megértésére, és elviekben tíz nap áll rendelkezésre a részvételi jelentkezésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő vélhetően az eljárást megindító hirdetmény megjelenésétől számított öt munkanapot sérelmezi. Ugyanakkor van arra jogi lehetőség, hogy a részvételi szakasz minimum tíz napra rövidüljön a Kbt. 85. §-a értelmében.A Kbt. 85. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kötbér a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel annyiban vitatkoznánk, hogy a Kbt. egyszerűen bevezeti a teljesítési biztosíték fogalmát, és nem hozza összhangba azt a Ptk. szóhasználatával. A Ptk. a kötbért mint kárátalány jellegű szerződést biztosító mellékkötelezettséget szabályozza a 246-247....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
10
11
12
22