Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételeztük, hogy az ajánlattevők nem tették lehetővé eredetileg a többváltozatú ajánlattételt az eljárást megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Referenciaigazolás cseréje

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hiánypótlási szabályok lehetővé teszik, hogy új referenciaigazolást nyújtanak be, és ennek megfelelően az ajánlattevő nyilatkozata a benyújtott referenciákról is módosulni fog. Ezt az alábbi hiánypótlási szabályok teszik lehetővé:– az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlat benyújtási helyének megjelölése

Kérdés: Ajánlatkérőként megjelölhetek-e két benyújtási címet a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, az eljárást megindító hirdetményben csak egy cím megjelenítésére van lehetőség. Elvileg a kérdés szerinti megjelölés nem lenne kizárt, amennyiben mindkét cím közel van a bontás helyszínéhez. Azonban a hirdetmény template-je nem engedi meg kétféle cím rögzítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok figyelembevételének hatálya

Kérdés: A 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás kiemelte a kizáró okok közül a g) pontban szereplőket. Ha egy újabb módosítás ismét be­­emeli a kizáró okok körébe a fentieket, és mi az ott szereplő kizáró okok hatálya alá ekkor esünk, amikor a fenti pont nem volt hatályban, velünk szemben alkalmazhat kizárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Abban az időszakban, amikor az érintett, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok nincs hatályban, nem kell alkalmazni, és a későbbiekben sem lehet rá hivatkozni, mikor hatályát vesztette, amennyiben a törvénymódosítást követően adták fel az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A nem nevesített alvállalkozó cseréjére nincs külön rendelkezés a Kbt.-ben, tehát – ha az alkalmasság igazolásában nem vett részt – véleményünk szerint a cserének akadálya nincs. Felmerülhet elvi szinten azonban, hogy a 128. § (2) bekezdése értelmezhető úgy is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében lebonyolított eljárás minden esetben feltételezi tárgyalás tartását. A kérdés jogos, hiszen a korábbi Kbt. szerinti, egyszerű eljárással kapcsolatos gyakorlat azt tette lehetővé, hogy egyszakaszos eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
10
11
12
22