Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott előminősítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha- az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;- a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;- a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;- az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy- megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét - a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben jelzett előminősítés helyett a fentiekben a részvételi szakasszal induló eljárásokat soroltuk fel, melyek közül a meghívásosban nem lehet tárgyalni, míg a tárgyalásos forma esetében igen. Felvetődik ugyanakkor a lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne hirdetményes, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezzen. Ebben az esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját szigorúbban kell meghatározni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatósághoz is el kell juttatni a felhívást, melyet a Hatóság határozata minősít, azaz nem az ajánlatkérő dönti el, hogy jogszerű-e a jogalap az adott eljárás választásakor. Ha az első eljárás eredménytelen - ahogyan a kérdező ezt jelzi -, úgy az alábbi jogalapok jöhetnek szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;- a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4549

2. találat: Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszból: […]követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia - összhangban a Kbt. 216. §-ával és adott esetben az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokkal - az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat. Lényeges, hogy az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja. Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (ez az ún. előminősített jelentkezők listája). A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább - az előminősített jelentkező nevét, - címét (elérhetőségét), valamint - a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak [Kbt. 215. §-ának (3)-(5) bekezdései]. A jelentkezők listára vételének feltételeit (előminősítési szempontok) és igazolási módjait a Kbt. 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján köteles meghatározni az ajánlatkérő azzal, hogy egyrészt a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható, másrészt az alkalmasságra egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a hivatkozott szempontok közül választani. Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon [Kbt. 216. §-ának (1)-(2) bekezdései]. Ez utóbbi szabály egyébként összhangban áll a közbeszerzési törvény esélyegyenlőségi alapelvével. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 217. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján e rendszerrel kapcsolatban számos kötelezettsége áll fenn. Az említett előírások értelmében az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat (e rendelkezést korábban ismertettük), továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő három hónapnál hosszabb nem lehet. Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő egy másik ajánlatkérő előminősítési rendszerét - figyelemmel az előminősítési szempontokra - egyenértékűnek tartja (erre a Kbt. lehetőséget ad). Ilyen esetben köteles erről és a másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetőleg a hivatkozott előminősítés elfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról is, hogy az előminősítési dokumentáció az előminősítési hirdetmény közzétételének napjától kezdve rendelkezésre álljon. Ha az előminősítési dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. Az előminősítési dokumentációt a Közbeszerzések Tanácsa kérésére szintén meg kell küldeni. A Kbt. 218. §-ának felhatalmazása alapján az ajánlatkérő módosíthatja az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Ebben az esetben azonban köteles új előminősítési hirdetményt közzétenni, valamint a már listára vett előminősített jelentkezőket és az előminősítési kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni. A Kbt. 219. §-ának (1)-(9) bekezdései a jelentkezővel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. Az előírások értelmében a jelentkező bármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítési dokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett. Törvényi korlátozás, miszerint az előminősítési kérelmet és a jelentkező előminősítését kizárólag a megadott előminősítési szempontok alapján lehet elbírálni, amennyiben pedig az előminősítési kérelem hiányos, a jelentkezőt a hiányok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 667
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Jogorvoslat előminősítési ügyekben

Kérdés: Az előminősítési ügyekben a Kbt. jogorvoslatokkal kapcsolatos általános előírásokat, avagy egyéb rendelkezéseket kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]rendelkezéseit kell alkalmazni, bizonyos, a következőkben ismertetett eltérésekkel. Kérelmet nyújthat be a jelentkező - mint azt már említettük - az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen egyaránt. A kérelem benyújtására az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül van lehetőség. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét); a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét; az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját; a megsértett jogszabályi rendelkezést, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 192
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Előminősítés

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben az előminősítés? Tartalmaz-e erre rendelkezéseket az új Kbt.?
Részlet a válaszból: […]tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválaszthassa az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő - amennyiben a fentieket megvalósította - köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket [Kbt. 215. §-ának (2) bekezdése]. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat [Kbt. 215. §-ának (3) bekezdése]. Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (az előminősített jelentkezők listája). A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 145
Kapcsolódó tárgyszavak: ,