Ajánlati biztosíték nyújtása árlejtés esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. Korm. rendelet értelmében az árlejtés lezárulásáig kell benyújtania az ajánlati biztosítékot [Kbt. 54. § (1) bekezdés], attól függetlenül, hogy nem tudjuk, hogy valójában részt vesz-e az ajánlattevő az árlejtésen.A Korm. rendelet 31. §-a határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kiindulva az ajánlatkérő a kétszakaszos eljárás első szakaszának a végén tette közzé a szerződéstervezetet, mivel azt nem merjük feltételezni, hogy a második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A problémát véleményünk szerint az a félreértés okozza, hogy a Kbt. 89. § a) pontjának utolsó mondata egyéb nyilatkozatokra, dokumentumokra utal, és nem egyértelmű a szakmai ajánlat vizsgálatán kívüli dokumentumok vonatkozásában. A beérkezett ajánlatnak ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében nem azt kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy miről szeretne tárgyalni, hanem azokat az elemeket kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
1
2
3
5