Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés –, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat nemleges tartalommal

Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevőnek nyilatkozati, nyilatkozattételi kötelezettsége van, akkor a nemleges nyilatkozat benyújtására is szükség van.A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] Félreértés az ajánlatkérő részéről, amennyiben a nyilatkozat megtételének időpontját is elő kívánja írni. Abban az esetben például, ha a kizáró oki nyilatkozatot az ajánlatkérő a közjegyző előtt korábban tette meg annak érdekében, hogy minden egyes eljárás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat árbevételről

Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a főszabály a háromévi árbevételre vonatkozó előírás megtétele az alábbiak szerint.A kormányrendelet 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlattevőnek, illetve a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő teljesítése uniós támogatásból finanszírozott beszerzésnél

Kérdés: Ha az ellenszolgáltatás uniós támogatásból finanszírozott, hogyan, milyen szabályok figyelembevételével teljesíti az ajánlatkérő a felém fennálló fizetési kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 130. §-a tartalmazza a fizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A vonatkozó előírások a következők:– az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Referenciát nyújtó szervezet minősítése

Kérdés: A referenciát adó szervezet alvállalkozó vagy erőforrás?
Részlet a válaszából: […] Mindkettő lehet, mivel a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek mindenképpen igazolnia kell, hogy a referenciát adó tapasztalatait hogyan veszi igénybe. Ettől független kérdés, hogy közvetlenül a referenciát adó cég bevonásra kerül a teljesítésbe az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Bérbeadó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha bérelt gépekkel indulok egy tenderen, a bérbeadó alvállalkozó vagy erőforrás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a bérbeadó közvetlen módon is bevonásra kerül a teljesítésbe, tehát például kezelőt, fizikai munkást is rendelkezésre bocsát, akkor alvállalkozó lesz. Ha azonban csak a gépet nyújtja, lehet erőforrást nyújtó szervezet, az ajánlattevő megítélésre szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Szerkezet gyártójának minősítése a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Indulunk egy tenderen. A beszerzés tárgyába illő szerkezetet legyártatjuk külső vállalkozással, és a szerkezetet az általunk előállított termékbe illesztjük be. Ilyen esetben a külső vállalkozás gyártó vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben árubeszerzés az eljárás tárgya, melynek üzembe helyezését követően tovább szolgáltatás nyújtásakor nincs szükség az érintett alkatrész vagy gyártmány gyártójának közvetlen közreműködésére, akkor tekinthető gyártónak. Ha szolgáltatás például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
1
46
47
48
108