Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. változtat a jelenlegi megközelítésen ésszabályozáson több ponton is.Először is az értelmező rendelkezések között csak az alvállalkozódefinícióját határozza meg, az erőforrást nyújtó szervezetét nem.A rendelkezés szerint alvállalkozó: az a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Konzultáció és helyszíni szemle a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben tartanak az ajánlatkérők konzultációt és helyszíni bejárást? Van-e erre kötelezettség bizonyos esetekben, vagy szabad belátásuk alapján döntenek az alkalmazásról?
Részlet a válaszából: […]  A helyszíni bejárással és a konzultációval összefüggőkérdéseket a kiegészítő tájékoztatás körében szabályozza a Kbt. A konzultációnem más, mint a kiegészítő tájékoztatás egy speciális formája, amikor azajánlatkérő és az ajánlattevők között szóbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Eljárás befejezése az ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése esetén

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?
Részlet a válaszából: […]  Attól függ, hogy erre az esetre milyen jogkövetkezményekethelyeztek kilátásba a felek, illetve hogy a hibajegyzék ellenére az ajánlatkérőa teljesítést átvette-e, és milyen összegű kifizetést teljesített. Amennyiben aszerződés erről nem rendelkezik, vagy a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos szabály a törvény 55. §-ában kitér aprojektszervezet létrehozására, valamint az ajánlatkérő tájékoztatásikötelezettségére az alábbiak szerint.Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővéteszi vagy megköveteli gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatók esetében történő "kiszervezésilehetőségről" az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Dokumentáció műszaki részének jogszabályba ütközése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a dokumentáció műszaki része nem egyezik meg a vonatkozó, hatályos jogszabályi előírással? (Építési beruházás témakörben.)
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben jogszabályellenes megoldást, előírást tartalmaz adokumentáció, erre kiegészítő tájékoztatásban érdemes felhívni az ajánlatkérőfigyelmét. Ennek keretében az ajánlatkérőnek (ha a dokumentáció átvételétlegalább regisztrációhoz kötötte) van lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Erőforrás fennmaradása

Kérdés: Lesz-e erőforrást nyújtó szervezet később?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől az erőforrást nyújtó szervezeti státuszmegszűnik, azonban helyét az alkalmasságot igazoló szervezet veszi át, amelygyakorlatilag sokkal liberálisabb feltételekkel, de ugyanazt nyújthatja, mintaz erőforrást nyújtó szervezet.Ennek kereteit az új Kbt. 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […]  Az egyszerű eljárás teljes mértékben megszűnik az újszabályozás szerint. A nemzeti eljárásrendben két lehetősége lesz azajánlatkérőnek. Egyrészt saját eljárásrend kialakítására nyílik lehetősége árués szolgáltatás beszerzése esetén, vagy lehetősége lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
1
55
56
57
108