Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Teljesítés a számla benyújtásával

Kérdés: Hogyan értendő, hogy a számla szabályszerű benyújtása minősül a szerződésszerű teljesítésnek? Ez számunkra értelmezhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha szabályosan kiállítottuk a számlát, akkor, ha mást nem is csinálunk, teljesítettünk?
Részlet a válaszából: […]  Feltehetően a megfogalmazás arra utal, hogy a szabályszerűszámlakiállítás is része a teljesítésnek, azaz legalább olyan fontos annakpontos kitöltése és az ajánlatkérő igénye szerinti tartalom megjelenítése, minta teljesítési igazolás elfogadása. Tehát a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Fuvarozó minősítése

Kérdés: A termék szállítását az ajánlattevő részére fuvarozócéggel végeztetjük, erre szerződést kötünk velük. A fuvarozócég minek minősül, alvállalkozásnak, erőforrásnak? Ezt a körülményt az ajánlatban fel kell tüntetni? (A kiírás erre nem tartalmaz rendelkezést.)
Részlet a válaszából: […]  Az alvállalkozó definíciója a jelenleg hatályos Kbt. és a2012-ben hatályba lépő új törvény rendelkezései szerint is azonos, tartalmilaga következő.Alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely vagy aki aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egybeszámítási szabály változása

Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
Részlet a válaszából: […]  A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (új Kbt.,új törvény) 2012. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései alapján továbbra ishatályban marad egy egybeszámítási szabály, mely az alábbiakat fogjatartalmazni.Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szerződések nyilvántartási összege, egybeszámítás többéves bérlet, lízing esetén

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?
Részlet a válaszából: […] A szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint ahirdetményben – amennyiben a teljesítésre vonatkozó hirdetményekre vonatkozik akérdés – a kifizetett szolgáltatás mértékét szükséges megjeleníteni.Egyébiránt az egybeszámítás kapcsán a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Referenciaigazolás "származása"

Kérdés: Referenciaigazolás csak olyan munkáról csatolható be, melyet közbeszerzési eljárás nyerteseként végeztünk, vagy "szabadpiacról" is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. mindhárom közbeszerzési tárgy (árubeszerzés, építésiberuházás, szolgáltatás megrendelése) esetén lehetővé teszi, hogy azajánlatkérő referenciaelvárást támasszon az ajánlattevő alkalmasságánakmegítélése körében. Erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Alvállalkozói kifizetések szabályainak változása

Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új törvényértelmében a közvetlen alvállalkozónak történő kifizetésre lehetőség lesz,melyet külön végrehajtási rendelet szabályoz majd. Ezt az új Kbt. 131. §-ának(3) bekezdése értelmében ha a közbeszerzés tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést követő 10 napon belül van azajánlatkérőnek lehetősége az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Képzési költségek egybeszámítása

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabály – Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése -jelenleg az alábbiak szerint fogalmaz.A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyek– beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
57
58
59
108