Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárokat aMagyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.Az értékhatárra vonatkozó rendelkezések alapján, miután akarbantartási szerződés szolgáltatásnak minősül, a szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Logisztikai tevékenység elszámolása

Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 4. §-ában kifejti az alvállalkozó fogalmát, melyneksorán nem sorolja alvállalkozói körbe az alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,építőanyag-szállítót.A rendelkezés szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerelvények értékének egybeszámítása

Kérdés: Föld alatti csőhálózati anyagok (csövek, összekötő idomok, szerelvények) beszerzései egybeszámítás alá tartoznak-e? Hogyan kell itt az egybeszámítást a gyakorlatban értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabálya – Kbt. 40. §-ának (1)–(2)bekezdése – az alábbiak szerint szól.Tilos a törvény (Kbt.) megkerülése céljával alkalmazni a35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból aközbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eljárás "főbb mennyisége"

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően ajánlatkérő analógiát alkalmazott, és az eljárás főtárgya mellett fő mennyiség megjelölését is szükségesnek ítélte. Oka lehettovábbá, hogy az 50. § részajánlattételi kötelezettséget megvizsgálva nemosztotta meg beszerzési tárgyát, és ezzel kívánja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Referencia megfelelősége

Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárások során nem csak olyan referenciahasználható, amely közbeszerzésben került beszerzésre és teljesítésre, vagy az,amelyhez kapcsolódóan a szerződést kötő másik fél a közbeszerzési törvényhatálya alá tartozik.Erre utal a referencia igazolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenységvégzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szállító minősítése

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
Részlet a válaszából: […] A válaszban egyben feltételezzük, hogy nincs szükség aszállító referenciájára stb. az ajánlattétel során. A válasz megadásához vegyüka Kbt. 4. §-ának alvállalkozóra vonatkozó szabályát.A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
60
61
62
108