Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrással kapcsolatosan először is fontos jelezni,hogy a Kbt. meghatározza azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyek nemminősülhetnek erőforrásnak, ebből következően csak azon alkalmasságikritériumok esetében van lehetőség erőforrást nyújtó szervezet bevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] A módosított Kbt. határozottan különválasztotta azalvállalkozót és az erőforrást nyújtó szervezetet. Mindkét szereplő azajánlattevő oldalán, az ajánlattevő által kerül bevonásra annak érdekében, hogyaz ajánlattevő igazolni tudja a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] A módosítások nagy része – e tárgykörben – pontosítja akizáró okok egyes szabályait, és új kizáró okot is bevezetett.A módosítás eredményeként került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Alvállalkozói közreműködés tényleges arányának megállapítása

Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az ajánlattevő által megjelölt alvállalkozók ténylegesen az általa megadott százalékban működnek közre, hiszen a közreműködési százalékot nem kell megadnia, csak azt, hogy 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozóról van szó, így viszont nem tudjuk alkalmazni a 25 százalékos szabályt?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozói közreműködés tekintetében a Kbt. számos újrendelkezést tartalmaz.Elsőként jelezzük, hogy módosult az alvállalkozódefiníciója. Az új fogalommeghatározás nem változtat azon, hogy azalvállalkozónak közvetlenül bevontan kell a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Bejelentkezés további ajánlattevőként

Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat jelzett értékű építési beruházásra irányulóközbeszerzése, az értékhatárokra vonatkozó rendelkezések értelmében, nemzeti eljárásrendbetartozik, és általános egyszerű közbeszerzési eljárással valósítható meg. Azeljárási szabályok között a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Beszerzés és javítás egybeszámítása

Kérdés: A költségvetési évben egy nagy értékű gépen jelentős értékű javítás (szolgáltatás) történt. Még ebben az évben ugyanolyan gépet kívánunk beszerezni, mint a javított gép. A nemzeti közbeszerzési értékhatár besorolásához a szolgáltatást és az árubeszerzést egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályokat a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezések lényege az, hogy az egybeszámítási kötelezettséget kizárólagazonos közbeszerzési tárgyak tekintetében kell alkalmazni, azaz árubeszerzéstárubeszerzéssel, építési beruházást építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása

Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben érvényesülő egybeszámításiszabályokat a Kbt. 245. §-a tartalmazza. E szakasz visszautal a 40. § (1)–(5)bekezdéseinek alkalmazási kötelezettségére. Azaz ebben az eljárásrendben isérvényesülnek a következő szabályok:– tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése

Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon elgondolkodtató. Valóban, amennyiben agyártó egyben alkalmasságot is segít igazolni, akkor a korábbi, azalvállalkozói definícióból adódó kivétel az ajánlattevő döntéséből kifolyólagnem érvényesül.A Kbt. rendelkezése alapján alvállalkozó az a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
62
63
64
108