Építésiengedély-köteles vízi létesítmények és a 162/2004. Korm. rendelet kapcsolata

Kérdés: Speciális vízi létesítmény megvalósítása esetében melyik építésügyi hatóságiengedély-köteles (például szivattyútelep magasépítése, átalakítása stb.), és hogyan alkalmazandó a 162/2004. Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint eltérőjogszabályi rendelkezés hiányában, ha az építési beruházás építésügyi hatósági(létesítési) engedélyhez kötött, akkor az ajánlatkérő csak jogerős ésvégrehajtható építési (létesítési) engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatását nem az engedélyekbefolyásolják, hanem a beszerzés tárgya és értéke.A becsült érték meghatározására a Kbt. rendelkezései lesznekirányadók.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért általában kért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. becsült érték vonatkozásában a fentiekben említettrendelkezéseinek figyelembevételével elsősorban a beszerzés tárgyát kellmeghatározni.A Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az építési beruházásolyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet nem csupán az engedélyhez kötött építésberuházásokra vonatkozik, hanem az egyéb építési munkákra is, az alábbiakszerint.A kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiszerint a rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vagy vízjogiengedély-köteles, vagy nem – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […]

A szóban forgó szakasz csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén alkalmazandó.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése arról szól, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlatkérő mely műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket köteles előírni a közbeszerzési eljárás során. Vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vízjogiengedély-köteles – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 2. §-a szerint az építésiberuházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmiés gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza meg, atervezett beruházás összetettségétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Fedezetkezelő közreműködése becsült értéket meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?
Részlet a válaszából: […] Igen, az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködése azépítési szerződés hatálybalépésétől az építőipari kivitelezési tevékenységbefejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáigterjed.A fedezetkezelői számlát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
Részlet a válaszából: […] A rendelet hatálya a 2007-2013. programozási időszakban azEurópai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatásokfelhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, azállamháztartás működési rendjéről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény 22. §(1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálnibeszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővéteszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a pontosan meghatározza a szerződésmódosításának feltételeit. A mennyiségi kiterjesztést, azaz az eredeti 15százalékos mennyiség növelését is csak az alábbi feltétel szerint teheti meg azajánlatkérő:"A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
65
66
67
108