Becsült érték meghatározásának alapja

Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározásakor tekintettel kell lenni aKbt. 35. § (1) bekezdésének szabályára, mely a legmagasabb összegű teljesellenszolgáltatás meghatározását irányozza elő az alábbiak szerint. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet a válaszából: […] Igen, a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ettől azajánlatkérő eltekintsen. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.kormányrendelet Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát azépíttetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Értelmezési problémák alkalmasság igazolásakor építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházásoknál – elvileg – a Kbt. tartalmazza az alkalmasság igazolási módjait, a konkrétumokat pedig a 162/2004-es Korm. rendelet határozza meg. Ennek fényében hogyan értelmezhetőek a Kbt. műszaki-szakmai alkalmasságra, statisztikai létszámra vonatkozó bekezdései, valamint a 162/2004. Korm. rendeletben a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, teljesítésben részt vevők létszámáról szóló tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek, a Kbt. előírását figyelembe véve, be kell építenie felhívásába mind a d), mint az f) pont tekintetében alkalmassági kritériumokat.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet a Kbt. 404. §-a (1)bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján született meg, melyellentétben az e) pont felhatalmazásával, nem térhet el a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban

Kérdés: Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakban határozzameg a bírálati szempontrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit azajánlatkérőnek.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szakember bevonásának indokoltsága

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő megköveteli egy fő jogász bevonását ajánlattevő részéről, akinek a beszerzés tárgyához kapcsolódó joggyakorlatát igazolni kell?
Részlet a válaszából: […] Ha ez a beszerzés tárgyához közvetlenül kötődik, akkor igen,ha azonban csak áttételesen kapcsolódik hozzá, úgy nem indokolt. Ha pénzügyi,jogi tanácsadás a beszerzés tárgya, úgy pénzügyi, jogi területhez értőszakember előírása nem kifogásolható. Ha azonban építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Biztosíték építési beruházásnál

Kérdés: Hogy kell érteni azt, hogy a 162/2004. Korm. rendelet biztosítékokra vonatkozó rendelkezése alapján az ajánlatkérő előírása nem köti az ajánlattevőt? Adott esetben egy nem tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek, így például a teljesítési/jótállási biztosíték mértéke nem módosíthatók, és ha ezt az ajánlattevő nem fogadja el, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 8. §-ának (5) és (6) bekezdéseirészletesen meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen biztosítékokat írhat előaz építési beruházás dokumentációjában az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Fedezet mértéke megadásának módja

Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de amennyiben az építtetőifedezetkezeléssel kapcsolatos, jelezzük, hogy az erre vonatkozó részleteselőírásokat a 191/2009. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 17. §-a szerintaz építtetői fedezetkezelő hivatott előmozdítani, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabályi hierarchia

Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem könnyíti meg a jogalkalmazást,amennyiben a jogszabályi hierarchia különböző szintjein álló jogszabályokeltérést, sőt bizonyos esetekben ellentmondást mutatnak. Jelen esetben azt ajogalkalmazási szabályt kell figyelembe venni, hogy kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
68
69
70
108