Értékhatárok, eljárásrendek 2008-ban

Kérdés: Változik-e 2008-ban a nemzeti közbeszerzési értékhatár? Marad-e a két nemzeti eljárásrend?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvényben tudomásunk szerint nem kerültelőterjesztésre a 2008. évi közbeszerzési értékhatárok változása, ezértmaradnak a 2007. évre irányadó értékhatárok, nevezetesen a nemzeti és egyszerűeljárásrend értékhatárai várhatóan a következők lesznek: ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 16. §-a értelmében az ajánlatkérő az évesbeszerzéseiről külön jogszabályban (2/2006. IM rendelet) meghatározott mintaszerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb atárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Referencianyilatkozatok kiadása

Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A referenciaigazolás kiadása vagy annak megtagadása nemközbeszerzési jogot érintő kérdés. Sajnálatos módon ebben a feleknek kellmegegyezniük, vagy ennek sikertelensége esetén az ajánlattevő bíróságtólkérheti, hogy kötelezze a megrendelőt a referencia kiadására. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Értékhatárok és jogalkotói szándék

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárok vonatkozásában nincs mozgástere amagyar jogalkotónak, az értékhatárok meghatározása és forintra történőátváltása is független, uniós döntés eredménye, a 2083/2005/EK bizottságirendelettel módosított 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatással kapcsolatos szabályra vonatkozik, amit az alábbiak szerintkell alkalmazni. A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Objektív és szubjektív indokok a kirívóan alacsony ár megítélésekor

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában mely indok tekinthető objektívnak (szubjektívnak) a kirívóan alacsony ár körében? Tudják-e ezt gyakorlati példákkal (ellenpéldákkal) szemléltetni?
Részlet a válaszából: […] Az objektív indokolás elfogadásával kapcsolatbanajánlatkérőnek minden esetben kockázatot kell vállalnia, tekintettel a Kbt.általános megfogalmazására. A törvény kérdésben felhívott rendelkezése szerintugyanis az ajánlatkérő az olyan objektív alapú indokolást veheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 86. §-ban szabályozott kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályokra hivatkozik, amelyrészletesen tartalmazza az ajánlatkérő feladatait, amennyiben az ajánlatokatösszehasonlítva – amely a Döntőbizottság szerint megalapozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
81
82
83
108