Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott építési beruházások szabályozásának változása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]a módosító rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet az építési beruházások vonatkozásában az alábbiak szerint módosult 2017. június 1-jétől.A kormányrendelet 19. §-ának (1) bekezdése és 21. §-ának (1) bekezdése pontosításra került az alábbi tartalommal:- az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható - 19. § (1) bekezdés;- az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága igazolása építési beruházás esetében előírható - 21. § (1) bekezdés.A kormányrendelet új, 21. §-ának (2a) bekezdése a referenciával kapcsolatos időintervallumot tágítja ki nagymértékben attól függően, hogy mikor kezdődött a teljesítés. Ha azonban az ajánlatkérő még a (2a) bekezdésnél is rugalmasabb alkalmassági követelményt kíván előírni, úgy a (2b) bekezdés alapján a (2a) bekezdés szabályait tovább tágíthatja.Fentieknek megfelelően a kormányrendelet 21. §-ának (2a) bekezdése szerint, amennyiben a (2) bekezdés a) pontja alkalmazása során az ajánlatkérő- öt év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett,- nyolc év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb tizenegy éven belül megkezdettépítési beruházásokat veszi figyelembe - a) és b) pontok.A 21. § (2b) bekezdése alapján a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő a (2a) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett építési beruházásokat is figyelembe vehet, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett építési beruházásokat vesz figyelembe.A kormányrendelet 21. §-ának (3) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, így e bekezdés 2017. június 1-jétől a következő tartalommal él: az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága igazolása szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - előírható.A kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti változás, hogy a szakemberek képzettsége mellett a végzettséget is előírhatják, azaz a továbbiakban az általános iskolai, középfokú, egyetemi alap- vagy mesterképzésen szerzett végzettség vagy a képzettség ismertetésével is meghatározható az érintett alkalmassági kritérium. Mivel a két kifejezést gyakran szinonimaként értelmezték az ajánlatkérők, így most mindkettő előírását vagylagosan lehetővé teszi a jogszabály, az alábbi tartalommal:"... azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;"A kormányrendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben a referencianyilatkozat kötelező tartalmára vonatkozóan jelenik meg a kezdő és befejező időpont, mely szükséges többek között a 21. § (2) bekezdés a) pontja előírásához is. A 22. § (2) bekezdése alapján továbbá egyértelmű, hogy referencia keretében a referenciaigazolás vagy -nyilatkozat vagylagosan tartalmazza a mennyiség vagy az ellenszolgáltatás összegére vonatkozó előírást. Sőt ennél pontosabban fogalmaz az új (3a) bekezdés, amely az ellenszolgáltatás feltüntetésének előírását szigorú feltételekhez köti. Jelesül, hogy a mennyiségi meghatározás nem írható elő úgy, hogy a műszaki egyenértékűség 75 százalékos szabálya alkalmazható legyen rá.A 22. § (2) bekezdése a következők szerint szól: az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, valamint mennyisége vagy az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve -nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.A (3) bekezdés értelmében a 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, valamint mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.A (3a) bekezdés alapján az ajánlatkérő a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a referenciaigazolásban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható.A kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást a szerződés tartalma alapján szerződésszerű teljesítés vagy szerződésszerű részteljesítés esetében - építési beruházás esetén a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően - kötelessége a kérés beérkezését követő két munkanapon belül, de legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül díjmentesen kiállítani. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében ezen alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.A kormányrendelet 26. §-a utal a Kbt. 65. § (1) bekezdésének c) pontjára, mely az alábbiak szerint szól:Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez:"...[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4027

2. találat: Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszból: […]elő­írja, hogy a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A műemlékekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra eddig is speciális szabályok vonatkoztak. Újdonság, hogy a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése további szabályokról rendelkezve előírja, hogy az ajánlatkérő köteles előírni műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az elmúlt öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése során a műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását. Továbbá a teljesítésbe bevont szakemberek vonatkozásában az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: - felelős műszaki vezető, - restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, valamint - műemléki épületkutató akkor, ha ez az építési engedély alapján szükséges. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a Módosítás hatálybalépését követően az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni. Emellett a Módosítás visszahelyezi a Kbt.-be a három ajánlattevő meghívásának lehetőségét, amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítését tekintve a Módosítás előírja, hogy építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére köteles kiadni a teljesítésigazolást. Fenti változások jól mutatják, hogy több építésiberuházás-specifikus szabály jelent meg a közbeszerzésben, ezt teszi teljessé az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosítása. A Kbt. 404. § (1) bekezdésének új, f) pontja alapján a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza az építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárásokban készítendő dokumentáció tartalmát. Ennek megfelelően a Kbt.-módosítás eredményeként a továbbiakban a kormány nem rendelkezik felhatalmazással az építési beruházások közbeszerzési részletszabályainak szabályozására. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 2010. szeptember 15-étől az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) lépcsőzetes hatálybaléptetésének alkalmazásával - július 25. és szeptember 15. között - hatályát veszti. A Kbt. 404. §-ában található felhatalmazó rendelkezésre figyelemmel a Rendelet közbeszerzési jellegű eljárási szabályokat nem tartalmaz, csupán az építési beruházás esetén alkalmazandó dokumentáció elkészítésének kérdéseivel foglalkozik. A Rendelet 5. §-a értelmében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv. rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet alkalmazni a 2. § e), f), h)-j) pontját, a 3-4. §-t, a 17-21/A. §-t, továbbá a 31. § (5) bekezdését." Ennek megfelelően az Épkiv. rendelet. 2. §-ának értelmező rendelkezései és az ott meghatározott fogalmak az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatók (ilyen például építési munkaterület, építőipari rezsióradíj, a többletmunka, a pótmunka, az árazatlan (tételes) költségvetési kiírás, vagy a karbantartó tevékenység kérdése). Mivel nem alkalmazandó az építési beruházások során az Épkiv. rendelet 3. §-a sem, ezért - az építési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén sem kell írásba foglalni, és - ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése akkor sem szükséges, amennyiben az építtető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2474