Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték kiszámítása és a részekre bontás tilalma az egyik legösszetettebb közbeszerzési jogkérdés, amely minden egyes beszerzési igény vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel, és az egzakt válasz csak valamennyi érintett beszerzési igény céljának, a beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Először is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 2013. júniusi módosítása (a módosított rendelkezések 2013. július 1-én léptek hatályba) megszüntette az ún. egybe­számítást. Helyette a részekre bontási tilalmat vezette be – megjegyezzük, a közbeszerzési irányelvek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az új Kbt. valóban liberálisan közelít az árlejtéskérdésköréhez, és nem veszi figyelembe az irányelvek megszorító szabályait.Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és aszolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésieljárásainak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 27.
Kapcsolódó címke:

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 18.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Korábbi tervdokumentáció felhasználása

Kérdés: Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos, a már elkészült tervdokumentáció megvásárlása a Kbt.megkerülése lenne, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás pedig aKbt. megsértése, mivel ezen az alapon előre el lehetne készíteni mindendokumentációt, majd arra hivatkozva, hogy az már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 7.

Hirdetményhez kapcsolódó dokumentumok építési beruházásnál

Kérdés: Május 1-jét követően építési beruházásnál az ajánlati felhívás feladásakor a teljes ajánlatkérési dokumentációt is meg kell küldeni a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségének (például az ún. specifikációt, mennyiségkimutatást, építési terveket stb.)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. hatálybalépését követően, azaz május 1-je után nem kérhetnek, és nem is fognak kérni a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségében az ajánlati felhívás közzétételéhez építési dokumentációt. Értelemszerű azonban, hogy a felhívás megjelentésekor a dokumentumnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék: