Eredményhirdetés határideje

Kérdés: Tárgyalásos eljárásnál is érvényes a régi Kbt. 94. §-a az eredményhirdetéssel kapcsolatban, miszerint az ajánlattételi bontás után 30, illetve 60 nappal kell az eredményt kihirdetni? Vagy az utolsó tárgyalás után kell számolni a 30, illetve 60 napot? Változott ez az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] Az új törvényben már nincs szó eredményhirdetésről, hanem az összegezés eljuttatása helyettesíti a korábbi eredményhirdetést. Erre továbbra is fennáll a kérdésben jelzett, ún. 30/60-as szabály, azaz ennyi idő áll az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő dokumentálási kötelezettsége aközbeszerzési eljárás teljes spektrumára kiterjed, így az ajánlatkérő azértírja elő az érvénytelen ajánlat iratnak minősítését, hogy egyértelművé tegye,dokumentálási és egyben megőrzési kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Írásos eredményhirdetés

Kérdés: Az eredményhirdetés történhet kizárólag írásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, amennyiben a törvény nyilvános eredményhirdetést ír elő,arra nincs lehetőség, hogy ajánlatkérő csak az összegezést küldje ki postán.Például egyszerű eljárás esetében nem kötelező nyilvános eredményhirdetésttartani, mivel a közbeszerzési törvény 300. §-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] Az iratőrzési kötelezettséget a Kbt. a közbeszerzésieljárások vonatkozásában önállóan szabályozza, nem utal vissza más törvényekre– így például adójogszabályra sem. A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljáráselőkészítésével, lefolytatásával és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Eredményhirdetésre rendelkezésre álló időtartam kezdete

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás esetén mikortól számít az eredményhirdetésre rendelkezésre álló 30 nap (ami egyszer meghoszszabbítható 30 nappal). Az utolsó tárgyalás befejezésétől van rá 30 nap?
Részlet a válaszából: […]

Igen, az utolsó tárgyalás befejezésétől számítva számít a 30 nap.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás eredményét tartalmazó összegzés "kiosztása"

Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban (ez a külön jogszabály a 15/2004. IM rendelet) meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról.A Kbt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályokat – a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél – a Kbt. 259-264. §-ai tartalmazzák. Kiemeljük, hogy a rendelkezések általánosságban tiltják a keretmegállapodásos eljárás versenykorlátozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.