50 találat a megadott erőforrás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (...)A (9) bekezdés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.Fentiek alapján kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében a magánszemély is hasonló elbírálás alá esik, mint a jogi személy. Azaz kapacitást biztosító bevonása esetében amennyiben nem jogi személy biztosítja a szakembert, hanem maga a szakember kerül - mint magánszemély - közvetlenül bevonásra az ajánlattevő által a teljesítésbe, például megbízási szerződés, tehát nem munkavállalói jogviszony keretében, úgy hasonlóképpen kell eljárni, mintha jogi személy biztosítaná saját munkavállalóját az eljárásban. Amennyiben a bevont szakemberrel kapcsolatban nem egyértelmű, hogy pontosan hol dolgozik, kinek a munkavállalója, vagy ellentmondás merül fel, abban az esetben azt az ajánlatkérőnek mindenképpen tisztáznia kell.A D. 415/2019. számú határozatban a Döntőbizottság többek között azt vizsgálta, hogy egy építőipari korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) által benyújtott ajánlatban megjelölt szakember mely jogi személy alkalmazásában áll. Ez alapján minden olyan nyilatkozat, dokumentum, amely a közbeszerzési eljárásban benyújtásra kerül, csak akkor származik a Kft.-től, ha az ajánlattevő kerül ezekben nevesítésre. Az alkalmasság M.2) követelménye tekintetében a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az volt megállapítható, hogy az ajánlatban a megajánlott szakember a Kft.-t nevesítette az önéletrajzában mint foglalkoztató szervezetet, a Kft. nem került megjelölésre. Az ajánlat szerint a teljesítés során az ajánlattevő nem támaszkodik más szervezet kapacitására, tehát az ajánlattevő úgy tekintette a szakembert, mint saját munkavállalóját. Miután a szakember más szervezet alkalmazásában állt, és a Kft. nem csatolt semmilyen olyan okiratot, mely a szakember vele fennálló vagy létesítendő jogviszonyára utalt volna, a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ellentmondást a közbeszerzési eljárásban tisztáznia kellett volna. Az ajánlatkérőnek tehát tisztáznia kell az ellentmondást, és ez alapján meghoznia a döntését.A kérdés második része a hamis adatszolgáltatásra vonatkozik, melynek feltétele, hogy az ajánlatkérő utánajárjon, valójában pontosan mi volt az ajánlattevő szándéka, hiszen a hamis adatszolgáltatás megállapításához[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Az ajánlatkérő az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.A fenti rendelkezés szerint tehát valamennyi ajánlattevő, akinek/amelynek az ajánlatkérő eljárást megindító felhívást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.Nemzeti eljárásrendben az ajánlattevő nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az eljárásban előírt kizáró okok (Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés) hatálya alá eső alvállalkozót, valamint adott esetben alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezett.Közösségi rezsimben a kapacitást nyújtó szervezetnek saját egységes európai közbeszerzési dokumentum keretében kizáró okokról is kell nyilatkoznia, valamint alvállalkozóként, ha az ajánlatkérő később jelenti be, nem az eljárás során, akkor akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlattevő kizáró ok hatálya alatt áll-e.Tehát a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó tevékenységét nem szabad leszűkíteni az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről szóló nyilatkozat megadására, hiszen a kapacitást nyújtó például többek között kötelezettséget is kell, hogy vállaljon szerződés vagy előszerződés keretében az alábbiak szerint.Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítésbe ezt a szervezetet, amely lehetővé teszi e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során.Az I. rendű felperes keresetének a) pontja tekintetében a bíróság osztotta az alperesnek a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének értelmezése körében kifejtett álláspontját, mert a Kbt. 55. § (6) bekezdésének b) pontja nem utal vissza az alvállalkozói megjelölésre, mint megfelelő igénybevételi módra, ezért ez a hivatkozás a referenciák bemutatása esetében nem alkalmazható. A Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b) pontja közötti eltérés abban nyilvánul meg, hogy míg az a) pont felhívása esetén az ajánlattevő ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, addig a b) pont felhívása esetében nem tudja igénybe venni azt, mert a b) pont az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolására korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésének igazolását írja elő, amely teljesítések a múltban valósultak meg. (Ilyennek minősülnek különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák.)Erre tekintettel nem elegendő az alvállalkozói igénybevételre történő utalás, hanem az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy konkrétan milyen módon vonja be a teljesítés során ezt a szervezetet, amely nyilatkozatból ki kell tűnnie annak, hogy a megjelölt bevonási mód ténylegesen lehetővé teszi e szervezet múltban megvalósuló teljesítéseiből származó szakmai tapasztalatának felhasználását a jelen teljesítés során.A bíróság álláspontja szerint éppen az I. rendű felperes által felhívott Kbt. 3. §-ában megjelölt kógencia nem teszi lehetővé azt, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontja esetében a teljesítésbe való bevonás módjára elegendő legyen az a nyilatkozat, hogy alvállalkozóként vonja be a kapacitást biztosító szervet. Ugyanakkor a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b)-c) pontok közötti vagylagosság arra vonatkozik, hogy más szervezet kapacitására milyen különböző módokon támaszkodhat az ajánlattevő, tehát vagy ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, vagy korábbi tapasztalatokhoz kapcsolódó referenciákat szolgáltat az alkalmasság igazolása során, vagy a pénzügyi gazdasági alkalmasságát ott megjelölt módon igazolja. Miután az I. rendű felperes a III.2.3. pontban meghatározott Ml alkalmassági követelmény tekintetében egy korlátolt felelősségű társaság referenciáját (szakmai tapasztalatát) jelölte meg igazolásként, ezért nem utalhatott az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra, hanem a b) pontban foglaltak szerint kellett volna konkrétan megjelölve a szakmai tapasztalat tényleges felhasználásának módjáról nyilatkoznia.Az eset azért is érdekes, mert az ajánlatkérő hiánypótlást bocsátott ki, és megpróbálta kezelni a bizonytalanságot, amely abból adódott, hogy az ajánlattevő nem megfelelő módon kívánta igazolni a referencia miatt bevont kapacitást biztosító szervezet létét.Az I. rendű felperes az ajánlatkérő hiánypótlását követően sem jelölte meg azonban egyértelműen és konkrétan, hogy az adott korlátolt felelősségű társaság referenciával igazolt szakmai tapasztalatait teljesítése során ténylegesen milyen módon veszi igénybe, ezért az alperes helyes következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével minősítette érvényesnek. Ugyanakkor a döntés szerint az alperes helyesen foglalt állást abban a körben is, hogy az alvállalkozó igénybevételére csak az ajánlatban megadottak szerint, az ott megjelölt részben kerülhet sor a szerződés teljesítése során, azonban a felperes a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozva az alkalmassági követelmény igazolásakor az annak való megfelelést csak a szennyvízhálózat építéséhez igazolta. Viszont az alkalmassági követelmények a beszerzés tárgyának egészére kerültek meghatározásra, miután a beszerzés tárgya összetett, az alkalmassági követelményeknek a beszerzés egészére kell teljesülniük. Az I. rendű felperes keresetének b) pontjában foglaltak körében a bíróság rámutatott arra, hogy az alperes nem kizárólag azért találta érvénytelennek az I. rendű felperes által benyújtott ajánlattételt és hiánypótlást, mert az I. rendű felperes csak a szennyvízhálózat építése tekintetében jelölt meg alvállalkozót, de a szennyvíztisztítás tekintetében nem, amire tekintettel nem alkalmazhatja ebben a körben az alvállalkozó referenciáját, hanem azért is érvénytelennek találta, mert a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak az ajánlattevő nem megfelelően tett eleget, az alkalmasság igazolása körében az Ml pont tekintetében a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozott, azonban azt konkrétan nem jelölte meg, hogy a teljesítés során ténylegesen milyen módon hasznosítja a referenciában igazolt munkák elvégzése során szerzett szakmai tapasztalatokat, és ebben az esetben nem elegendő az adott gazdasági társaság alvállalkozói igénybevételére utalni. Az alperes ténylegesen az I. rendű felperes esetében az ajánlatkérő által előírt műszaki-szakmai követelmények alkalmassági igazolásait vizsgálta, ezért irreleváns volt a szennyvíztisztítás körében a gyártó, illetve a forgalmazó státuszának (alvállalkozói-nem alvállalkozói jellegének) tisztázása. Az I. rendű felperes keresetének c) pontja vonatkozásában megállapítható volt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában konkrétan megjelölte, milyen körben kéri az ajánlat pontosítását azzal, hogy az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a), b), c) pontjainak egyértelmű megjelölésével nyilatkozzon. A bíróság álláspontja szerint nem tartozik a közbeszerzési eljárás során a hiánypótlás körébe a jogszabály értelmezésével kapcsolatos felhívás, csupán az ajánlati felhívással összefüggő hiányosságok pótlása. A hiánypótlás nem szolgálhat a Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmezésére, csupán az ajánlati felhívásban foglaltak pontosítására. Ezért ismételt hiánypótlásra már a Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján nem volt lehetőség, csupán a Kbt. 67. § (1) bekezdésének második fordulata szerint a hiánypótlási nyilatkozat ellentmondásainak tisztázása érdekében felvilágosítás kérésére. Miután az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása konkrét és egyértelmű volt, ezért alaptalan az I. rendű felperes hivatkozása, miszerint további hiánypótlásnak lett volna helye, ennek elmaradására tekintettel pedig az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.Érthető a bíróság álláspontja, hiszen a Kbt. élesen elválasztja az 55. § (6) bekezdés a) és b) pontját, de a döntés olyan szempontból már idejétmúlt, hogy a hiánypótlással kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben - különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt - a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően van lehetőség további hiánypótlási felhívást kibocsátani. Tapasztalataink szerint ezt az ellenőrző hatóságok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételrendszerben történő megfeleléshez. Amennyiben más szervezet saját munkavállalója vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott szakembere kerül bevonásra, azaz nem közvetlenül a szakember, hanem valamely más szervezeten keresztül történik a bevonás, úgy a megítélés független a munkaviszonytól vagy megbízási jogviszonytól az alábbiak szerint is."Erre világít rá a Közbeszerzési Döntőbizottság DB D.470/21/2012. számú határozatában, melynek értelmében a kapacitást biztosító szervezet és az általa rendelkezésre bocsátott szakember jogviszonya teljesen irreleváns, mindegy, hogy közöttük munkaviszony vagy megbízási jogviszony áll fenn, a jogviszony milyenségét az ajánlatkérő nem is vizsgálhatja. Amennyiben pedig irreleváns a kapacitást biztosító szervezet és a szakember jogviszonya, úgy nyilvánvalóan ugyanazon elbírálás alá kell esnie annak is, ha a kapacitást biztosító szervezet hiánypótlás keretében munkavállalót mutat be, vagy vele megbízási jogviszonyban álló szakembert. Amennyiben a kapacitást biztosító szervezet hiánypótlás keretében nem mutathatna be megbízásos szakembert, úgy munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni, és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során - Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b) pontok.A korábbiakban hatályos szabályok közül a c) pont változott meg 2013. július 1-jétől. [Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:]"c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - amennyiben az a) pontban foglaltaktól eltérően, az alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg."Főszabály tehát, hogy az alkalmasság vonatkozásában külön igazolási, nyilatkozattételi kötelezettsége a kapacitást biztosító szervezetnek az a) pont vonatkozásában a gépekkel, szakemberekkel kapcsolatban áll fenn. Itt elsősorban a rendelkezésre bocsátást, az ajánlatkérő igényének megfelelően például a szakember önéletrajzát, a géppel kapcsolatos rendelkezésre állás jogosultságának igazolását érdemes megemlíteni.A b) pont esetében a referencia rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilatkozat és a referencialevél mellett arra vonatkozó nyilatkozat is az ajánlat vagy részvételre jelentkezés része kell, hogy legyen, mely arról szól, hogy milyen módon vonja be az ajánlatkérő a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során. A vonatkozó nyilatkozat nem független az alkalmasságot igazoló szervezettől, melyet gyakran az érintett szervezet is ellenjegyez.Az új c) pont értelmében a mérleg, eredménykimutatás rendelkezésre bocsátásáról szóló nyilatkozat mellett szükséges a kapacitást biztosító szervezet azon nyilatkozata továbbá, mely szerint e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.A kizáró okokkal kapcsolatban a kapacitást biztosító szervezetet kevésbé terheli dokumentációs kötelezettség az ajánlatban, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képességre, ami szigorúbb ellenőrzést követel meg az ajánlatkérőktől.A rendelkezés értelmében a 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.A cégkivonat egyértelműen nem alkalmas arra, hogy a cég valódi tevékenységi körét bemutassa. Erre a következtetésre jutott végül a Közbeszerzési Döntőbizottság is D. 443/2011. és D. 164/2011. számú döntésében, mikor két esetben is a cégkivonat vizsgálatát tette szükségessé az ajánlatkérők számára annak eldöntése során, hogy meghívhatók-e az ajánlattevők az eljárásba ajánlattételre. A két ügy azonban ellentmond egymásnak abból a szempontból, hogy hogyan kell az ajánlatkérőnek megbizonyosodnia és megítélnie egy piaci szereplő képességeit. Esetenként nem tartja elegendőnek a bemutatkozó levelek létét, más esetben a www.bolcsode.lap.hu-n történő ellenőrzést a cégkivonat mellett elegendőnek tartja. A döntések egységesek abban, hogy maga a cégkivonat egyik esetben sem elegendő annak megítélése során - a jogorvoslati fórum szerint sem -, hogy az ajánlatkérő eldöntse, valóban képes lesz-e teljesíteni az ajánlattevő a későbbiekben. Ennek vizsgálata azonban csak a fent említett szűk körben lehetséges. Az ajánlattétel során ellenben már nem zárható ki az amúgy a piacon nem tevékenykedő cég, mivel hasonló érvénytelenségi, kizáró ok nem ismert a közbeszerzésben.Fentiekhez kapcsolódva azonban megjegyezzük, hogy a Gt. 2012. március 1-jei hatályú módosítása értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A fentiek szerint tehát erőforrást nyújtó szervezetnek azt kell tekinteni, aki az ajánlattevő számára a szerződés teljesítéséhez kapacitást biztosít, ezáltal az alkalmasság igazolásához erőforrást nyújt. Az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti jogi kapcsolat jellegének nincs[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy - a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg - a)-c) pontok. A fentiek szerint tehát az alábbi esetek lehetségesek: - az ajánlattevő az adott szervezetet megjelölte ajánlatában, mint alvállalkozót, és egyúttal nyilatkozik arról, hogy az adott szervezet kapacitását a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni, megjelölve az igénybevétel konkrét módját is; - az ajánlattevő a referenciaelvárások[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdésre adott válaszunkban rögzítettük - olyan gazdasági szereplőt lehet majd megjelölni, aki/amely a szerződés teljesítéséhez valamilyen kapacitást nyújt az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó gazdasági szereplő közötti többségi befolyás nem játszik már szerepet. A kapacitás lehet emberi erőforrás, de lehet valamilyen gép, eszköz is, ebből következően az alvállalkozó is erőforrásnak minősül. Lehet továbbá referencia is, de csak akkor, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítése során is igénybe[…] részlet vége a válaszból.