Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...köteles készíteni az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

MÁV-szállítások a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 29. § (2) bekezdésének h) pontjában foglaltakat a MÁV-szállításokra is lehet alkalmazni? Rendelkezik-e a MÁV kizárólagos jogosítványokkal?
Részlet a válaszából: […] ...Azaz a vasúti tevékenység fokozatosan veszít koncessziós jellegéből, amelynek következtében annak kizárólagos jogosítványai jelentős mértékben csorbulnak, azaz a jövőben a Kbt. 29. § (2) bekezdésének alkalmazását a magunk részéről nem tartjuk helyénvalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárás harmadik személy teljesítése esetén

Kérdés: Ha a szolgáltatást a helyi önkormányzat rendeli meg, de az ellenértéket harmadik személy fizeti, le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást a Kbt. 2. §-ára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Azon körülmény ellenére, hogy a közbeszerzés lebonyolítója harmadik személy, például a helyi önkormányzat, a visszterhesség feltétele fennáll. Amennyiben ebben az esetben nem állna fenn a visszterhesség feltétele, úgy egyszerű lenne "közvetítő" igénybevételével a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Jelen esetben tehát építési beruházás megvalósítása a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik megvalósítása érdekében. Ez a visszterhesség azonban nem kölcsönös, tehát az ajánlatkérő mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy ezzel egyenértékű" kifejezés használatára, amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Átváltási szabályok közösségi értékhatárok meghatározásához

Kérdés: Honnan tudható meg, hogy a közösségi értékhatárok megállapításánál milyen átváltást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában 2004. január 1-jétől a közbeszerzési irányelvekben és ennek megfelelően a Kbt.-ben euróban, illetve SDR-ben meghatározott értékhatároknak az alábbi forintösszegek felelnek meg:A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában:130 000 SDR (154 014 euró):38 082 093 forint200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Igazolási módok helyettesíthetősége

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?
Részlet a válaszából: […] ...tett nyilatkozatot kell elfogadnia az ajánlatkérőnek.A Kbt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a közbeszerzési eljárásban csatolnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
282
283
284
299