Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott értékelés szempontjai tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Többszörös értékelés tilalma azonos időintervallum között, azonos szakember esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként két különböző jogosultság meglétét írta elő (M.1. és M.2.), értékelési szempontként pedig az ezen jogosultságok megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalatot értékelt (M.1-hez bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat, illetve M.2-höz bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat). A szakemberek közötti átfedés megengedett, azonban a párhuzamos munkavégzések időtartamát az ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Ha egy fő szakemberrel kerül igazolásra a két alkalmassági követelmény (azaz M.1. és M.2. is), akkor az értékelés során a párhuzamos szakmai többlettapasztalat figyelembe vehető-e mindkét értékelési szemponthoz, vagy csak azon szakmai többlettapasztalat időtartama kerülhet értékelésre, ahol nincs átfedés? Azaz egy szakember párhuzamos (de különböző területen szerzett) többlettapasztalata értékelhető-e mindkét értékelési szempontnál, vagy itt is érvényes az, hogy párhuzamos munkavégzések csak egyszer vehetők figyelembe (még akkor is, ha különböző területen dolgozott a szakember párhuzamosan)?
Részlet a válaszból: […]szakember esetében, mivel az az adott tartalom többszöri értékelését eredményezné.A Kbt. 76. § (6) bekezdésének e) pontja ugyanis kimondja, hogy az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: (...) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.Ezért csak úgy lehet mindkét értékelési szempont esetében pontot kapni, ha különböző időintervallumra vagy személyre vonatkozik az értékelési szempont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4780

2. találat: Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő vélhetően véletlenül a magasabb árat ajánló ajánlattevőt díjazta magasabb pontszámmal. A jogorvoslati fórum szerint "az ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempontoknak minden esetben meg kell felelniük a Kbt. alapelveinek. Az ajánlatkérő által meghatározott, az 1. részszempont - a nettó ajánlati ár - értékelésére előírt egyenes arányosítás módszere nem felel meg a közpénzek felhasználásának hatékony és felelős gazdálkodás elvének".Az ajánlatkérő által előírtak szerint ugyanis az az ajánlattevő kapott volna magasabb pontszámot, amelynek ajánlata magasabb ajánlati árat tartalmazott. Ezen előírás alapján az ajánlattevőknek annak érdekében, hogy kedvezőbb ajánlatot tegyenek, azaz magasabb pontszámot érjenek el, drágább ajánlatot kellett volna adniuk.Ebben a formában: "Az ajánlatkérő a közpénzek felelős és hatékony felhasználásának elvével ellenkezőleg a magasabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatokat magasabb pontszámmal értékeli az előírása alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás VI.4.3 10. pontjában a nettó ajánlati ár értékelése során az egyenes arányosítás módszere alapján történő értékelés és a »Közbeszerzési dokumentáció« 21. oldalán az első értékelési szempont módszertanaként az egyenes arányosítás előírása a Kbt. 2. § (4) bekezdésben rögzített közpénzek felhasználásának hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütközik."A jogsértés megállapítása a fentieken alapul, azaz alapelvi sérelem került megállapításra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4474

3. találat: Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszból: […]felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegzésben megnevezett nyertes - és ha az összegzésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét, az eljárást lezáró döntést megelőzően, az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.Ugyan a Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján erre még akár lenne is lehetőség, hiszen a szabály csak a 76. § szerinti értékelésre utal.A 108. § (1) bekezdése szerint az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új - egyre csökkenő - árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet azonban kifejezetten előírja az árlejtés vonatkozásában, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelésnek valamennyi ajánlattevő esetében meg kell történnie az alábbiak szerint.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4371

4. találat: Értékelési szempont kapcsolata a beszerzés tárgyával

Kérdés: A Concordia ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az értékelési szempontnak a beszerzés tárgyához kell kapcsolódnia, ez bekerült a törvénybe is. Hogyan kell ezt biztosítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból: […]forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak,még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés lényegéhez - a) és b) pontok.A Kbt. 76. §-ának (6) bekezdésében tartalmazza kifejezetten a fenti előírást az alábbiak szerint.Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;(...)- Kbt. 76. § (6) bekezdésének a) pontja,A témában a Közbeszerzési Döntőbizottság 38/2018. számú döntésében is hasonló következtetésre jut. Az érintett ügyben a Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlati kör keretében kültéri játékok beszerzését és azok telepítését kívánta megvalósítani. Az ajánlatkérő a felhívásban a 2. részajánlat esetében 2. értékelési alszempontként határozta meg "A játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének időtartama (egész óra min. 1, max. 12 óra)" feltételt 20-as súlyszámmal.A Döntőbizottság az alábbiakra figyelemmel rögzíti, hogy a hibaelhárítás megkezdésének időtartama értékelési alszempont a szerződés tárgyához nem kapcsolódik, ugyanis az ajánlatkérő sem a hibaelhárítási kötelezettség teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4339

5. találat: Értékelési szempont előírhatósága

Kérdés: Cégünk érdeklődést nyújtott be egy, a Kbt. 113. §-a szerinti nyílt eljárásra, melynél az érdeklődési határidő lejártát követően megkaptuk az ajánlati felhívást. A felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál csak referencia-előírás szerepel. Az értékelési szempont az ajánlati áron kívül a következő: "A teljesítésbe bevonni kívánt építész felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges 36/48 hónapot meghaladó többlettapasztalat (maximum 60 hónap)." Amennyiben az építész felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember a szakmai, műszaki előírásnál nem szerepel, előírhat-e az ajánlatkérő értékelési szempontként szakemberhez kapcsolódó többlettapasztalatot?
Részlet a válaszból: […]lehet a szerződés teljesítésének színvonalára... - b) pont.A törvény 76. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;- nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;- biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;- az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket;- nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését - a)-e) pontok.A Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontjában az alkalmassági feltételhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4277

6. találat: Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszból: […]előírható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.A problémát elsősorban az jelenti, hogy míg alkalmassági követelményként a szakember hiánypótolható, értékelési szempontként a be nem nyújtott szakember megnevezése például nem hiánypótolható. Ezért került kiegészítésre a hiánypótlás szabálya az alábbiak szerint, és oldódott fel az alkalmasság és értékelési szempont különválasztása a szakember tapasztalatának meghatározása vonatkozásában.Fentieken túl az alábbi hiánypótlásra vonatkozó szabályok ezért szűkítik le nagymértékben a szakember bemutatására vonatkozó hiányosság pótlását a (4) bekezdés szerint, továbbá tisztázzák az eljárást a felolvasólap és a benyújtott, a szakemberre vonatkozó igazolás eltérése esetében.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.A (9) bekezdés értelmében a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.A fenti gyakorlat tehát lehetővé teszi a szakember vizsgálatának akár párhuzamosan alkalmassági követelményként és értékelési szempontként történő alkalmazását, mellyel kapcsolatban az alábbiakban mutatunk be két releváns, jogorvoslati példát.A 358/2017. számú ügyben a kérelmező az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatának felolvasólapján a 2. részszempontra a 3 darab alapadatot megadta, azonban nem nyújtotta be az ajánlatát az ajánlattételi határidőre a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti értékeléshez a felolvasólapon megadott darabszámnak megfelelően a szakemberek nevére, végzettségére és szakmai gyakorlatára vonatkozóan. A hiánypótlás a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti értékeléshez a Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján sem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy a kérelmező a 2. részszempontra az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyét az ajánlatában az ajánlattételi határidőre nem nevezte meg. A fentiek alapján a kérelmező az ajánlattételi határidő lejárta előtt a vonatkozó minőségi kritériumra a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez értékelhető ajánlatot nem tett, amelynek alapján az ajánlata a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésére, és a Kbt. 81. § (11) bekezdésére figyelemmel jogszabályba ütközik, így az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4074

7. találat: Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszból: […]amelyek között az ár vagy költség is szerepel - a)-c) pontok.A legjobb ár-érték arányt a 76. § (3) bekezdése a következőképpen értelmezi:A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:- minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;- a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára - a) és b) pontok.A fenti értelmezési környezetbe ennek megfelelően sem a jótállás, sem a kötbér nem illeszkedik. Leggyakrabban műszaki paramétereket, teljesítési időpontot adnak meg az ajánlatkérők, továbbá előtérbe került a 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, személyzet minősége szempont. Mivel a műszaki paraméterek meghatározásánál nagyon vigyázni kell, hiszen akár aránytalanságot is előidézhet, az igen-nem válaszok pedig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4016

8. találat: Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszból: […]vagy az eljárási dokumentumokban,- minden esetben jól definiáltnak és objektíven számszerűsíthetőnek kell lennie, amennyiben környezetvédelmi szempontokat határoz meg az ajánlatkérő,- összhangban kell lenniük az Európai Unióról szóló Szerződés alapelveivel.Nem meglepő, hogy több jogeset is zöld közbeszerzéshez kötődő eset, mely az értékelési szempontok kreatívabb alkalmazásához köthető. Ehhez kapcsolódik a Max Havelaar- vagy más néven Dutch Coffee-eset (C-368/10), mely az ökocímkék alkalmazásával függ össze. Az ökocímkéket akár értékelési szempontként is lehet alkalmazni, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott címke megjelölése versenykorlátozó jellegű lehet, ezért az ajánlatkérőnek el kell fogadni az egyenértékű ökocímkéket is. A Bíróság döntésében elfogadta a gyártáshoz kötődő ökocímkéket is annak ellenére, hogy közvetlenül a gyártás formája nem képezte a beszerzés tárgyát.Sok más eset mellett érdemes kiemelni a Wienstrom-ügyet (C-448/01), melyben a Bíróság olyan értékelési szempont meghatározását korlátozta, melyet valójában az ajánlatkérő nem tudott vizsgálni. Jelesül megújuló energiaforrásból származó energia biztosításáért járt pont, melyet az eljárás során nem tudott alátámasztani az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3851

9. találat: Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a leg­alacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.Az Európai Unió Bíróságának döntései egyértelműen megjelentek az irányelvekben is, így az értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos újdonságként jelenik meg a szerződés tárgyához történő kapcsolódás figyelembevétele az értékelési szempontrendszer kialakítása során.Fentieknek megfelelően a 76. § (6) bekezdésének rendelkezése értelmében az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;- nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;- biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;- az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket; e) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését - a)-d) pontok.A fenti szabályok közül a szerződés tárgyához kapcsolódás nehezen értelmezhető új elem, melyről további részletszabályok is szólnak az alábbiak szerint.A 76. § (6) bekezdés a) pontjának megfelelően az értékelési szempontok akkor tekintendők a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján megvalósítandó építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás elő­állítása, nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódnak; még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás végeredményének tulajdonságait.A szociális szempontok között külön kiemelik a munkanélküliek foglalkoztatásának szempontjait - 76. § (7) bekezdés a)-b) pontok.A 76. § (8) bekezdésének további idevonatkozó rendelkezése, miszerint az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának folyamatához kapcsolódóan értékelhető különösen a munka nélküli vagy tartósan munka nélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke, valamint az adott szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek képzését célzó intézkedések végrehajtása.Az értékelési szempontrendszer kialakítása során a módszer és a súlyszámok, pontszámhatárok megadása mellett kivételes esetben a szempontok csökkenő fontossági sorrendben történő megadása is elegendő, mely szintén új elem a hazai szabályozásban, és ez idáig csak a nemzetbiztonsági eljárásokban alkalmazták.A 76. § (9) és (10) bekezdése rendelkezik a fentiekben említett kérdéskörről, a következő tartalommal:- ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját, vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség szempontját, köteles meghatározni a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat, és az azok súlyát meghatározó - az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám), b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát, c) az ajánlatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3749

10. találat: Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása

Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
Részlet a válaszból: […]összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;- részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);- az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;- azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot - a)-d) pontok.Az (5) bekezdés értelmében a (3) bekezdésben foglaltakat is az eljárást megindító felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.A (6) bekezdés előírása alapján a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3719
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést