Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott értékelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszból: […]hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy amennyiben azonos típusú tapasztalatot ír elő az ajánlatkérő alkalmasságként és értékelési szempontként, úgy azt nem átfedésben, hanem egymásra épülve teszi. Eleve nem javasolt teljesen különböző tapasztalatot kérni alkalmasságban és értékelési szempontként, hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogorvoslati fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjait az 1. és 2. részekre vonatkozóan a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjába ütközően határozta meg.Az ajánlatkérő a II.2.5) pontokban határozta meg az értékelési szempontokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont körében. Az ajánlatkérő ezen értékelési szempontokban az "MV-VZ vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyakorlati időn felüli vízgazdálkodási szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap", illetve "MV-É vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyak. időn felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max." kitételeket rögzítette. Az ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontját, amely esetre a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja azt a korlátozó rendelkezést rögzíti, hogy egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.Az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja szerinti korlátnak, és a feltételek elkülönített meghatározása sem történt meg. Az értékelés során csupán hozzászámította a vonatkozó jogszabályban előírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4608

2. találat: Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő vélhetően véletlenül a magasabb árat ajánló ajánlattevőt díjazta magasabb pontszámmal. A jogorvoslati fórum szerint "az ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempontoknak minden esetben meg kell felelniük a Kbt. alapelveinek. Az ajánlatkérő által meghatározott, az 1. részszempont - a nettó ajánlati ár - értékelésére előírt egyenes arányosítás módszere nem felel meg a közpénzek felhasználásának hatékony és felelős gazdálkodás elvének".Az ajánlatkérő által előírtak szerint ugyanis az az ajánlattevő kapott volna magasabb pontszámot, amelynek ajánlata magasabb ajánlati árat tartalmazott. Ezen előírás alapján az ajánlattevőknek annak érdekében, hogy kedvezőbb ajánlatot tegyenek, azaz magasabb pontszámot érjenek el, drágább ajánlatot kellett volna adniuk.Ebben a formában: "Az ajánlatkérő a közpénzek felelős és hatékony felhasználásának elvével ellenkezőleg a magasabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatokat magasabb pontszámmal értékeli az előírása alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás VI.4.3 10. pontjában a nettó ajánlati ár értékelése során az egyenes arányosítás módszere alapján történő értékelés és a »Közbeszerzési dokumentáció« 21. oldalán az első értékelési szempont módszertanaként az egyenes arányosítás előírása a Kbt. 2. § (4) bekezdésben rögzített közpénzek felhasználásának hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütközik."A jogsértés megállapítása a fentieken alapul, azaz alapelvi sérelem került megállapításra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4474

3. találat: Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszból: […]felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegzésben megnevezett nyertes - és ha az összegzésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét, az eljárást lezáró döntést megelőzően, az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.Ugyan a Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján erre még akár lenne is lehetőség, hiszen a szabály csak a 76. § szerinti értékelésre utal.A 108. § (1) bekezdése szerint az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új - egyre csökkenő - árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet azonban kifejezetten előírja az árlejtés vonatkozásában, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelésnek valamennyi ajánlattevő esetében meg kell történnie az alábbiak szerint.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4371

4. találat: Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszból: […]vagy az eljárási dokumentumokban,- minden esetben jól definiáltnak és objektíven számszerűsíthetőnek kell lennie, amennyiben környezetvédelmi szempontokat határoz meg az ajánlatkérő,- összhangban kell lenniük az Európai Unióról szóló Szerződés alapelveivel.Nem meglepő, hogy több jogeset is zöld közbeszerzéshez kötődő eset, mely az értékelési szempontok kreatívabb alkalmazásához köthető. Ehhez kapcsolódik a Max Havelaar- vagy más néven Dutch Coffee-eset (C-368/10), mely az ökocímkék alkalmazásával függ össze. Az ökocímkéket akár értékelési szempontként is lehet alkalmazni, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott címke megjelölése versenykorlátozó jellegű lehet, ezért az ajánlatkérőnek el kell fogadni az egyenértékű ökocímkéket is. A Bíróság döntésében elfogadta a gyártáshoz kötődő ökocímkéket is annak ellenére, hogy közvetlenül a gyártás formája nem képezte a beszerzés tárgyát.Sok más eset mellett érdemes kiemelni a Wienstrom-ügyet (C-448/01), melyben a Bíróság olyan értékelési szempont meghatározását korlátozta, melyet valójában az ajánlatkérő nem tudott vizsgálni. Jelesül megújuló energiaforrásból származó energia biztosításáért járt pont, melyet az eljárás során nem tudott alátámasztani az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3851

5. találat: Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a leg­alacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.Az Európai Unió Bíróságának döntései egyértelműen megjelentek az irányelvekben is, így az értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos újdonságként jelenik meg a szerződés tárgyához történő kapcsolódás figyelembevétele az értékelési szempontrendszer kialakítása során.Fentieknek megfelelően a 76. § (6) bekezdésének rendelkezése értelmében az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;- nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;- biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;- az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket; e) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését - a)-d) pontok.A fenti szabályok közül a szerződés tárgyához kapcsolódás nehezen értelmezhető új elem, melyről további részletszabályok is szólnak az alábbiak szerint.A 76. § (6) bekezdés a) pontjának megfelelően az értékelési szempontok akkor tekintendők a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján megvalósítandó építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás elő­állítása, nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódnak; még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás végeredményének tulajdonságait.A szociális szempontok között külön kiemelik a munkanélküliek foglalkoztatásának szempontjait - 76. § (7) bekezdés a)-b) pontok.A 76. § (8) bekezdésének további idevonatkozó rendelkezése, miszerint az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának folyamatához kapcsolódóan értékelhető különösen a munka nélküli vagy tartósan munka nélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke, valamint az adott szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek képzését célzó intézkedések végrehajtása.Az értékelési szempontrendszer kialakítása során a módszer és a súlyszámok, pontszámhatárok megadása mellett kivételes esetben a szempontok csökkenő fontossági sorrendben történő megadása is elegendő, mely szintén új elem a hazai szabályozásban, és ez idáig csak a nemzetbiztonsági eljárásokban alkalmazták.A 76. § (9) és (10) bekezdése rendelkezik a fentiekben említett kérdéskörről, a következő tartalommal:- ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját, vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség szempontját, köteles meghatározni a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat, és az azok súlyát meghatározó - az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám), b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát, c) az ajánlatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3749

6. találat: Ajánlatok értékelésének módja

Kérdés: Mit jelen az, hogy jogi és formai értékelés?
Részlet a válaszból: […]ajánlat, továbbá hogy tartalmazza-e azokat a nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyek az ajánlat érvényessége feltételét képezik. Ebben a körben ugyanis helye van hiánypótlásnak. A hiánypótlás arra szolgál, hogy az alakilag hibás vagy hiányos ajánlatot (például nem megfelelő példányszámban benyújtott, nem megfelelően aláírt) érvényessé, azaz érdemben elbírálhatóvá tegye. Ebben a körben lehet pótolni az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat, nyilatkozatokat, illetve az ajánlat részeként előírt egyéb iratokat. A formai értékelést követően kerülhet sor az ajánlatok tartalmi értékelésére. Ennek során először is azt állapítja meg az ajánlatkérő, hogy mely ajánlatok érvényesek és melyek érvénytelenek. Érvénytelen ugyanis az ajánlat, ha - az ajánlattételi határidő után nyújtották be, - az ajánlati biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátották rendelkezésre, - az ajánlattevő vagy az alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek, - az ajánlattevőt vagy az alvállalkozóját az eljárásból ki kellett zárni, - az ajánlattevő vagy alvállalkozója alkalmatlan, - egyéb módon nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek, - kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, - lehetetlen vagy túlzott, vagy kirívóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2460
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat

Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire - mint alapváltozatra - adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
Részlet a válaszból: […]garanciaidő rövidebb, mint a minimálisan meghatározott), attól még a többi alternatív ajánlat versenyben marad. [A Kbt. 89. § és 198. §-ainak (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést az alternatív ajánlat érvényességére. Eszerint a többváltozatú (azaz az alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. A fenti jogszabályhelyek (2) bekezdése alapján a többváltozatú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Értékelési rendszer elemei a közbeszerzésben

Kérdés: Abban az esetben, ha rezsióradíjat, anyagköltséget stb. írok elő, akkor tennem kell hozzá teljesítésihatáridő-értékelést, vagy elég, ha ezeket külön részszempontonként értékelem?
Részlet a válaszból: […]rezsióradíját, anyagköltséget külön-külön kívánja értékelni, akkor azok képezhetnek önálló részszempontot, de természetesen meg kell határozni az adott részszemponthoz tartozó súlyszámot, az értékelési ponttartományt,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1063
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Kbt. értékelési szabályai

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
Részlet a válaszból: […]bekezdés szerinti ponthatárok közötti pontszámot - Kbt. 57. §-ának (3) bekezdése. Az ajánlatkérőnek az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat pedig - a Kbt. 57. §-ának (4) bekezdése alapján - a következő követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszakisegítség-nyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; végül ha a részszempontok körében alszempontokat is meghatároznak, akkor alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Amennyiben az ajánlatkérő az összességében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelöli meg a felhívásban bírálati szempontként, akkor az e körben meghatározandó - előzőekben ismertetett - feltételeket is az ajánlati felhívásban kell megadnia - a Kbt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pontszámok megadásának módszerét (módszereit) az ajánlatkérő a dokumentációban is megadhatja. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor - az ajánlatok elbírálása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 171
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Tárgyalás - értékelés után

Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdése szerint ilyenkor a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A leírtak alapján tehát látható, hogy az értékelést követően az ajánlatkérőnek lehetősége van tárgyalás kezdeményezésére, de kizárólag a Kbt.-ben nevesített, előzőek szerinti két esetben. Az ajánlatkérő ezt követő cselekményeit is szigorúan körbehatárolja a Kbt. E szerint, ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, akkor az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívnia. Előfordulhat azonban, hogy az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb. Ilyenkor mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni [Kbt. 254. §-ának (2) bekezdése]. A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni valamennyi érintett ajánlattevőnek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket [Kbt. 254. §-ának (3) bekezdése]. A Kbt. idézett rendelkezéseiből látható, hogy amennyiben az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az eredeti - eredményhirdetésre, szerződéskötésre stb. megadott - határidők módosulhatnak. Lényeges, hogy a Kbt. 254. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 119
Kapcsolódó tárgyszavak: ,