25 találat a megadott értékelési szempont tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]problémák vélhetően más eljárásokban is gondot fognak okozni.A megoldás valóban alvállalkozó bevonása, aki az értékelési szempontban "segíti" az ajánlattevőt, így a hiánypótlás vonatkozásában is korlátozottabbak a lehetőségek, hiszen az értékelési szempontnak való megfelelés esetében az érintett szakember cseréje az eljárás során automatikusan az értékelést fogja érinteni.Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő biztosan értse a bevont szakember státuszát, javasoljuk az ajánlattevő nyilatkozatában egyértelművé tenni, hogy értékelési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy amennyiben azonos típusú tapasztalatot ír elő az ajánlatkérő alkalmasságként és értékelési szempontként, úgy azt nem átfedésben, hanem egymásra épülve teszi. Eleve nem javasolt teljesen különböző tapasztalatot kérni alkalmasságban és értékelési szempontként, hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogorvoslati fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjait az 1. és 2. részekre vonatkozóan a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjába ütközően határozta meg.Az ajánlatkérő a II.2.5) pontokban határozta meg az értékelési szempontokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont körében. Az ajánlatkérő ezen értékelési szempontokban az "MV-VZ vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyakorlati időn felüli vízgazdálkodási szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap", illetve "MV-É vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyak. időn felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max." kitételeket rögzítette. Az ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontját, amely esetre a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja azt a korlátozó rendelkezést rögzíti, hogy egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.Az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja szerinti korlátnak, és a feltételek elkülönített meghatározása sem történt meg. Az értékelés során csupán hozzászámította a vonatkozó jogszabályban előírt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárási dokumentumok részévé tette azt az információt, mely szerint az újraversenyeztetés során milyen értékelési szempont szerint fogja a legjobb ajánlatot kiválasztani, úgy ezt a Kbt. 105. §-ának (4) bekezdésével összhangban tette, melyet nem érdemes jogorvoslati eljárásban megtámadni.A Kbt. fentiekben hivatkozott 105. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti »MV-É« kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal" rendelkező szakember meglétét. Emellett az ajánlatkérő értékelési részszempontként határozta meg a felhívás III.1.3) M/1 pontjában előírt szakember többlettapasztalatát, hónapokban megadva.Az ajánlatkérő felolvasólapot adott meg a közbeszerzési dokumentumok között, amely nem tartalmazta a felhívás III.1.3) M/1 pontjában meghatározott szakemberek nevének megadását, hanem az értékelési részszempontként meghatározott többlettapasztalat hónapokban történő feltüntetését kérte. A kiadott felolvasólap tartalma a felhívásban meghatározott értékelési részszemponttal egybehangzóan azt támasztja alá, hogy az ajánlatkérő a szakemberek többlettapasztalatát kívánta értékelni, nem a megajánlott szakember személyét, iskolai végzettségét. A Döntőbizottság megvizsgálta a szakemberekkel szemben támasztott alkalmassági minimumkövetelményt, és arra a következtetésre jutott, hogy sem a 266/2013. kormányrendelet szerinti "MV-É" kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a tárgybani kormányrendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész D) pontjában meghatározott végzettség, sem az érvényes, a kormányrendelet szerinti "MV-É" kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultság nem jelent olyan szakmai specifikumot, amelyből arra lehet következtetni, hogy az érintett piacon kevés olyan szakember van, akik megfelelnek az ajánlatkérő követelményeinek.Az ajánlatkérő nem írta elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.A (3) bekezdés értelmében a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:- minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;- a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára - a) és b) pontok.Az ajánlattevő által vállalt jótállásnak akkor van jelentősége, ha a jólteljesítési időszakban, azaz már a teljesítést követően helyt kell állni a hibás teljesítésért.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:171. §-ának (1) bekezdése szerint a jótállás definíciója az alábbi.Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.Így minőségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]274/2017. kormányrendelet meghatározott összeghez köti a jutalékszámítást, így a meg nem adott konkrét bér vagy összeg és a tényleges foglalkoztatotti létszám, munkaidő és ezek megoszlása hiányában nem volt adható megalapozott ajánlati vállalás. Az 1. és 2. részszempont tekintetében a kérelmező vizsgált előírásai alapján csak és kizárólag 18%-os jutalék volt megajánlható. Ez pedig szintén az előírás nemmegfelelőségét erősíti, hiszen a részszempontoknak éppen az a szerepe, hogy az arra adott vállalások versenyezzenek a nyertesi pozícióért.A 3. értékelési részszempont (249.001 Ft és a feletti bér) pedig nem alkalmas a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására, mert ha a szerződést kötő felek a minimálbér, garantált bérminimum összegétől magasabb díjban állapodtak meg, akkor a szolgáltatási díjat úgy szükséges kalkulálni, hogy az fedezze a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet működésével kapcsolatos költségeket. "Mindegyik szövetkezet eltérő összetételű és számú tagsággal, gazdálkodással, körülményekkel, kiadásokkal rendelkezik, így minden szövetkezetnél más és más működési költség lesz irányadó, melynek ellenőrzése nem képezi a kérelmező kompetenciáját, az minden egyes gazdasági szereplő saját üzletpolitikájának a része, mely szenzitív adat. A kérelmező ezért nem képes azt ellenőrizni, hogy a megajánlott jutalékmérték elegendő-e arra, hogy fedezze a működési költségeket, mert ez olyan mértékű vizsgálatot feltételez, amely nem fér bele a közbeszerzési eljárás keretébe, így a megajánlott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehetőség részszempontok (alszempontok) meghatározására.Erre utal a D. 162/2019. számú ügy, ahol az ajánlatkérő valamennyi résznél a költségszemponton belül olyan alszemponto(ka)t adott meg, mely az árszempont körében értékelhető, hiszen ajánlati árat takar. Ebből következően az ajánlatkérőnek ezen alszemponto(ka)t az árszempontnál kellett volna szerepeltetnie, ahogy erre a hirdetmény feladásakor a hiánypótlásban felhívták az ajánlatkérő figyelmét. A Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a hirdetményfeladási rendszerben az árszempontnál technikailag nincs lehetőség több részszempont megjelölésére, és ennek kapcsán sem útmutató, sem további tájékoztatás nem állt az ajánlatkérők rendelkezésére, hogy a Kbt. fenti szabályait hogyan tudják érvényre juttatni. Az is megállapítható, hogy a költség és a minőségi szempontnál a hirdetménymintában több alszempont is feltüntethető az árszemponttal ellentétben. A Döntőbizottság a fentieket összességében értékelve megállapította, hogy nem róható az ajánlatkérő terhére, ha a kötelezően használandó hirdetményfeladási rendszer hirdetménymintája nem követi a Kbt. szabályait, így nem lehet az ajánlatkérő terhére értékelni azt, hogy a hirdetmény-ellenőrzés megfelelő útmutatása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak,még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés lényegéhez - a) és b) pontok.A Kbt. 76. §-ának (6) bekezdésében tartalmazza kifejezetten a fenti előírást az alábbiak szerint.Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;(...)- Kbt. 76. § (6) bekezdésének a) pontja,A témában a Közbeszerzési Döntőbizottság 38/2018. számú döntésében is hasonló következtetésre jut. Az érintett ügyben a Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlati kör keretében kültéri játékok beszerzését és azok telepítését kívánta megvalósítani. Az ajánlatkérő a felhívásban a 2. részajánlat esetében 2. értékelési alszempontként határozta meg "A játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének időtartama (egész óra min. 1, max. 12 óra)" feltételt 20-as súlyszámmal.A Döntőbizottság az alábbiakra figyelemmel rögzíti, hogy a hibaelhárítás megkezdésének időtartama értékelési alszempont a szerződés tárgyához nem kapcsolódik, ugyanis az ajánlatkérő sem a hibaelhárítási kötelezettség teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet a szerződés teljesítésének színvonalára... - b) pont.A törvény 76. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;- nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;- biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;- az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket;- nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését - a)-e) pontok.A Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontjában az alkalmassági feltételhez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalmazó értékelési szemponton vagy alszemponton kívüli értékelési szempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az ajánlatkérő bármely szempont tekintetében jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.Mivel egyértelmű a követelményrendszer és az ajánlatkérő saját döntése, hogy alacsony követelményt állít fel, így többen elérhetik a maximális pontszámot, és így valójában esélyegyenlő szempontrendszer[…] részlet vége a válaszból.