Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott értékhatár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Független mérnök kötelező igénybevétele

Kérdés: Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 261 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 100 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 251 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 461 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. Egy projekt 50 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 181 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. A fentiekben felsorolt példák közül mely esetben kell független mérnököt igénybe venni?
Részlet a válaszból: […]független mérnököt, ha a fentiekben említett forrásokból származó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2449
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszból: […]szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg. Esetünkben az a) pont alapján kezdeményezhető tárgyalás, az alábbi szabályokkal: - ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni; - a tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket; - a tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről - a felhívás megküldésével egyidejűleg - az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni; - a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó; - az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó; - az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia - Kbt. 254. §-ának (1)-(7) bekezdései. A fentiekkel kapcsolatban kérdezheti Olvasónk, hogy amennyiben nem kell az ajánlatkérőnek hirdetményt közzétennie eljárásának eredményéről - mivel nem hirdetménnyel került sor az eljárás meghirdetésére -, a Kbt. 254. §-ának alkalmazása egyben hirdetmény közzétételét is szükségessé teszi-e. Álláspontunk szerint, mivel a 23. cím megfelelően alkalmazandó, ezért egyben nem teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára az eredmény hirdetményben történő közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben, amennyiben a nemzeti értékhatár fele alatt indított eljárást hirdetmény nélkül. A nyertes ajánlat értékének - árkalkulációjának - ebben az esetben a nemzeti értékhatár felét nem szabad elérnie, azaz nincs lehetőség arra, hogy hirdetmény nélkül indított egyszerű eljárásban a nemzeti értékhatár felét elérő értékű ajánlat kerüljön nyertesként kihirdetésre. [Az elmondottak teljessége érdekében: a Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1795
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Értékhatárok, eljárásrendek 2008-ban

Kérdés: Változik-e 2008-ban a nemzeti közbeszerzési értékhatár? Marad-e a két nemzeti eljárásrend?
Részlet a válaszból: […]építési beruházás: 90 millió forint; - építési koncesszió: 100 millió forint; - szolgáltatás megrendelése: 25 millió forint; - szolgáltatási koncesszió: 25 millió forint. A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában: - árubeszerzés: 50 millió forint; - építési beruházás: 100 millió forint; - szolgáltatás megrendelése: 50 millió forint.  A Kbt. negyedik része alkalmazásában - árubeszerzés: 8 millió forint; - építési beruházás: 15 millió forint; - szolgáltatás megrendelése: 8 millió forint. Tekintettel arra, hogy az eljárásrendek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1468
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Védett foglalkoztatókra vonatkozó értékhatárok

Kérdés: Milyen eredményeket hoztak a törvénymódosítást megelőzően elvégeztetett hatásvizsgálatok a védett műhelyekkel kapcsolatban? Az értékhatárok változatlanok a védett műhelyek részére fenntartott közbeszerzésekre is?
Részlet a válaszból: […]egyébként nincs különbség a tekintetben, hogy az értékhatár védett vagy nem védett foglalkoztatóra vonatkozik. Az értékhatárok a közbeszerzési eljárási rezsimekben (közösségi, nemzeti, illetve egyszerű) és közbeszerzési tárgyanként eltérnek egymástól (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése vagy szolgáltatási koncesszió),
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1390
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest - esetleg százalékos arányban - meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszból: […]Értesítőben közzétenni. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménymintában a Kbt. 303. §-ában meghatározott valamennyi konjunktív feltételre kiterjedően kell megadni a szerződés módosításának pontos indokát, mégpedig oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. Az olyan, általánosság szintjén megfogalmazott indokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült körülmény önmagában nem felel meg az elvárásoknak, ugyanis ez alapján a Kbt. 303. §-ában foglalt feltételeinek betartása, illetve a szerződés módosítását előidéző konkrét ok nem állapítható meg. A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága megvizsgálja abból a szempontból, hogy a módosítás indoka a Kbt. szerződésmódosítással kapcsolatban támasztott feltételeinek megfelelően került-e megadásra, illetve hogy annak tartalma alapján valószínűsíthető-e a Kbt. 303. §-ában foglalt, a szerződések módosítására vonatkozó szabályok sérelme. Amennyiben a hirdetmények indokolásából nem állapítható meg egyértelműen a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételek teljesülése, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke további tájékoztatást kérhet a szerződésmódosítás körülményeiről. Az elnök a tájékoztatás függvényében dönt a hirdetményeknek az illetékes ellenőrző szervekhez, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőkhöz történő továbbításáról, szükség esetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utalt jogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.) Azokat a hirdetményeket, amelyek alapján - adott esetben a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatását követően is - valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 303. §-ába ütköző módon történt, a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 307. §-ának (3) bekezdése értelmében megküldi az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül kell feladni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. e hirdetmények közzétételéhez szigorú határidőt rendel, a közzétételi határidők be nem tartása ugyancsak jogorvoslati eljárást vonhat maga után. A tájékoztató - mint azt a fentiekből láthatjuk - tehát nem ad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például az ár, a kötbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1302

6. találat: Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszból: […]meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 137 000 euró; - a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 211 000 euró; - a 3. mellékletben a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében: 211 000 euró; - a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében: 211 000 euró. A IV. fejezet (10. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatárok - a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; - a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. A 30-33. §, valamint a 42. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összegét az Európai Unió Hivatalos Lapja a következő két évre vonatkozóan közli. Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben. A Kbt. V. fejezete, tehát közszolgáltatók közösségi értékhatárai tekintetében az alábbi értékhatárok irányadók 2006. január 15-étől: 422 000 euró 106 032 808 forint 5 278 000 euró 1 326 163 884 forint Az alábbiakban azonosítjuk, hogy a beszerzési tárgy nélkül közölt értékek mire is vonatkoznak. Az új, módosított Kbt. 176-178. §-a ad információt mindehhez az alábbiak szerint. Az V. fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár 422 000 euró. Az V. fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 278 000 euró. Az V. fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár - 422 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; - 422 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt. A 176-177. §, valamint a 181. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összegét az Európai Unió Hivatalos Lapja közli a következő két évre vonatkozóan. Az előző bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben. Érdemes megemlíteni, hogy az előzetes összesített tájékoztató kötelező értékhatárát azért nem tartalmazza a tájékoztató, mert a szabályozás változásából kifolyólag már nem kötelező az előzetes összesített tájékoztató közzététele, azonban értékhatára továbbra is a törvényben maradt, bár nem kötelező módon. Tehát a 750 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1289
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Közszolgáltatás nyújtása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?
Részlet a válaszból: […]163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges; - a IV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azonkívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül; - az V. fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azonkívüli, az V. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően. Az idézett rendelkezések szerint két tényező határozza meg, hogy a közszolgáltató melyik eljárásrend szerint (általános vagy különös) jár el, az egyik, hogy a közszolgáltatói ajánlatkérői státus mellett általános ajánlatkérőnek is minősül-e a közszolgáltató tevékenységén kívüli más tevékenysége alapján, továbbá hogy a tervezett közbeszerzés elsősorban melyik tevékenysége ellátásához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1225
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást - amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt - a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszból: […]alatti ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot (illetve ajánlattevőt) nem lehet az eljárásból "kizárni". A piaci verseny egyébként éppen azt jelenti, hogy árverseny (is) van az ajánlattevők között. Emiatt ezt tiltó törvényi rendelkezés nem is szerepel a Kbt.-ben. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ajánlatoknak reális árat - ellenszolgáltatást - kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy a szerződés teljesíthető legyen. Erre tekintettel rendelkezik a törvény 86. §-a arról, hogy ajánlatkérőnek vizsgálnia kell azt, hogy az adott ajánlat nem minősül-e kirívóan alacsony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1041
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás - értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszból: […]ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. Ha pedig az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján teljesítik azt, akkor mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerint - amelyre a kérdés is utal - a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek - beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt - Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése - kerül sor - a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével -, és - beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Tekintettel arra, hogy a hosszabb távú, többéves vagy határozatlan időre kötendő szerződés megkötésére egy adott évben kerül sor, amelynek becsült értékét (több évre) egybe kell számítani a közbeszerzési törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint, így a 40. § már nem erre az egybeszámításra utal, hanem arra, ha ajánlatkérőnek például két ilyen hosszú távú szerződése lenne, és ezekkel kapcsolatban merülne fel a kérdés. [Emlékeztetőül: a fentiekben említett korábbi kérdés - amelyre a Közbeszerzési Levelek 11. számában jelent meg a válasz - a következő volt: egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt. szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1004
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszból: […]teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. A fenti jogszabályhely alapján, a kérdés szerinti esetben tehát nem a közösségi értékhatár számít, hiszen feltehetően az eredeti építési beruházást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 945
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést