Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott érvénytelenségi okok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszból: […]az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki feltételeknek.Esetünkben azonban a felszámolási eljárással kapcsolatos, a kizáró oki szabálytól eltérő előírás sérti a Kbt. 62. §-át, amely kötelező tartalommal írja elő a kizáró ok értelmezését, attól való eltérést nem engedve. Amennyiben ettől eltérő, kiterjesztettebb formában értelmezi az ajánlatkérő a rendelkezést, az a kizáró ok módosításához vezet.Nem merülhet fel tehát ebben az esetben a hamis adatszolgáltatás lehetősége, hiszen az ajánlatkérő nem kérheti a nem jogerősen elrendelt felszámolási eljárásról történő tájékoztatást, melyet ennek megfelelően nem is kell megtennie az ajánlattevőnek.A 62. § (1) bekezdés alábbi hamis adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait tehát nem kell másként érteni, hanem abból kiindulni, hogy nem kérhet a kizáró oki szabályoktól eltérő tartalmú nyilatkozatot az ajánlatkérő.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben- a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4466

2. találat: Ajánlat átvétele arra nem jogosult személy által

Kérdés: Átvették a személyesen benyújtott ajánlatunkat, de utóbb az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy aki átvette, az a személy erre nem volt jogosult, emiatt az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Jogszerű ez az eljárása?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő felelősségi körébe tartozó kérdés, hogy a beadás helyén az ajánlatok átvételére feljogosított képviselője tartózkodjon és más ne. Az ajánlattevő nem tartozik felelősséggel az esetlegesen jogosulatlan átvételért, ezért ennek következménye sem eshet a terhére.Fentieken túlmenően az ajánlatkérő eljárása azért is jogszerűtlen, mert a Kbt. 74. §-a taxatíve felsorolja azokat az okokat, amelyek a benyújtott ajánlat érvénytelenségéhez vezethetnek, ezek az ún. érvénytelenségi okok.A hivatkozott jogszabályhely szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;- az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója, vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (24. §);- az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;- egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által elő­írt formai követelményeit - (1) bekezdés a)-e) pontok.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3481

3. találat: Szakember-átvételi kötelezettség mint érvényességi feltétel

Kérdés: Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég - az ő beleegyezésével - néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)
Részlet a válaszból: […]alapelveit, ugyanis kizárja a lehetséges pályázók köréből azokat az ajánlattevőket, akik rendelkeznek megfelelő szakember-állománnyal. Ezen túlmenően közbeszerzési jogi szempontból sem elfogadható egy ilyen feltétel, mert a szakemberek rendelkezésre állása a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdése és a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3085

4. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszból: […]eljárásból kizárták; - az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; - egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; - kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz - Kbt. 86. § (5) bekezdés; - lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz - Kbt. 87. § (3) bekezdés; - az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdése, illetőleg - ha azt az ajánlatkérő előírta - a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett - a)-i) pontok. Mérlegelési joga van az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint, a kirívóan alacsonynak vagy magasnak bírálati részszempont esetében: - ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell; - indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2352
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,