Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A körlevelet kiküldő potenciális ajánlattevő a jelzett magatartásával befolyásolni kívánta, vagy ténylegesen befolyásolta versenytársait, attól függően, hogy a potenciális ajánlattevők a körlevélben foglaltakat hogyan fogadták.Ez a magatartás akkor ütközik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] Az általános tapasztalat az, hogy konkrét jogsértés nélkül nem állapítják meg az esélyegyenlőség megsértését. Ha azonban például az összegezést nem egységesen egy időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Alkalmasság megállapítása preferencia-sorrend alapján

Kérdés: Benyújtottuk az ajánlatunkat egy olyan felhívásra, amelyben összesen négy részre lehetett ajánlatot tenni. Ajánlatkérő lehetőséget biztosított arra is, hogy amennyiben az alkalmassági feltételek közül nem felel meg ajánlatkérő minden egyes feltételnek, akkor az ajánlattevő által meghatározott preferencia-sorrend figyelembevételével bírálja el az ajánlatokat. Ezt nem találom a Kbt.-ben, létezik ilyen?
Részlet a válaszából: […]  A preferencia-sorrend alapja vélhetően például arendelkezésre álló szakember-állományi korlát, rendelkezésre álló referencia.Azonban az egyes részek teljesen külön értelmezendők, azaz ajánlatkérő egy szakemberttöbb esetben is javasolhat, hiszen nem lehet abban biztos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Esélyegyenlőség elvének sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Sérül-e az esélyegyenlőség elve, ha a műszaki terveket csak digitális formában (CD-n) adjuk ki, papíralapon nem?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Értesítő hivatalosformában papíralapon fogadható el, és az elektronikus forma - egyelőre -tájékoztató jellegű, véleményünk szerint a hazai gyakorlat jelenleg nem fogadjael azonos formában (érvénnyel) a digitális és a papíralapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.