Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Eufetv.) 81-92. §-ai tartalmazzák a közbeszerzési törvényt módosító rendelkezéseket, amelyek többek között az összeférhetetlenséggel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Integritás Hatóságot az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Törvény) hozta létre. Erre utal a kérdező is, mint az Integritás Hatóság "saját törvénye".A Törvény 5. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő döntése, hogy nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] A C-367/19. számú ügyben az Európai Unió Bírósága szerint, ha egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Közbeszerzési értékhatárok növekedése az infláció függvényében

Kérdés: Az infláció miatt nem növekednek az értékhatárok? Egyre könnyebb elérni a közbeszerzési értékhatárt. Az uniós értékhatár-változás nem tér ki erre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 15. § (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság főszabályként kétévente vizsgálja felül, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szakemberekkel kapcsolatos alkalmassági követelményeket érinti, és olyan problémát vet el, amely az utóbbi években többször is a jogalkalmazók látókörébe került. Megválaszolásához először is célszerű áttekinteni az alkalmasság közbeszerzési jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén

Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
Részlet a válaszából: […] 2022. augusztus 17-én lépett hatályba a kormány 319/2022. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek közbeszerzési ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról, mely kifejezetten uniós alapokból finanszírozott támogatásokkal foglalkozik, és az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?
Részlet a válaszából: […] A választható kizáró ok a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények megszegésére utal az alábbiakban:A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Keretmegállapodás időtartamán túli szerződésteljesítés keretmegállapodás alatt kötött szerződés alapján

Kérdés: Létezik-e olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodás alatt kötött szerződés teljesítése túlnyúlhasson a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 104. § (8) bekezdése csak a főszabályt mondja ki, azaz a keretmegállapodás időtartama alatt történő szerződéskötést, a teljesítésre nem utal.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
37