Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Hiánypótlás szabályozása uniós pályázatnál

Kérdés: EU-pályázat esetén mi a teendő hiánypótlás kiírásánál? Teljes körű kell, hogy legyen a hiánypótlás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A 2006. január 15-én hatályba lépett, módosított 83. § az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérőnekaz ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzésieljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körbenbiztosítja azt. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a olyan körülmények esetén teszi lehetővé afelek számára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosítását, amely a szerződés megkötésekor előre nem volt látható ésvalamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzéseket a Kbt. külön fejezetben szabályozza. Meghatározza a közösségiés a nemzeti értékhatárokat – a közszolgáltatók vonatkozásában külön, mind aközösségi, mind pedig a nemzeti értékhatárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. valóban beiktatta a törvénybe a védettfoglalkoztatók számára fenntartott közbeszerzések kategóriáját, azonban az arravonatkozó rendelkezések [Kbt. 17/A. §-ának (1)–(4) bekezdései] csak 2007.január 1-jétől lépnek majd életbe. A vonatkozó – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. V. fejezete a vízügyi, az energia-, a közlekedési ésa postai ágazatokban működő egyes ajánlatkérőkre vonatkozó különösközbeszerzési eljárásokat szabályozza, azzal, hogy bizonyos beszerzéseknél azemlített fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Így a Kbt. 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Energiavásárlás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésieljárás alóli kivételeket, azaz azokat a beszerzéseket, szerződéseket,amelyekre nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a Kbt. 29. §-atartalmazza, a következők szerint. A IV. Fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni– az államtitkotvagy szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

ISO szabvány követelményeinek való megfelelés előírhatósága

Kérdés: Lehet-e alkalmassági feltétel az, hogy az ajánlattevő feleljen meg az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek, amely érvényes tervezésre és kivitelezésre is (kivitelezésre irányuló munkánál)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 68. §-ának (4) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérőaz ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak valómegfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítványbenyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Támogatási feltétel és esélyegyenlőség

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a szerkesztőség konkrétan nem ismeria hefop támogatási rendszerét, emiatt a kérdésre általánosságban tudunk választadni a következők szerint. Amennyiben maga a támogatási szerződés támasztja az említettfeltételt – minimum 10 százalék roma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Három éven túli referencia elfogadása igazolásként

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felére válaszolva, ebben a tekintetben nemvárható változás, hiszen a magyar törvény vonatkozó rendelkezései teljesenmegfelelnek az EU közbeszerzési irányelvének.A második kérdésre válaszolva, úgy gondolom, hogy az egyébobjektív alapú alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
1
32
33
34
39