Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodással kapcsolatos különböző megközelítések létezése egy szabályozási változásra vezethetőek vissza.A keretmegállapodást a 2004/18/EK irányelv vezette be. Az irányelv az "Eljárások" című fejezetben sorolja fel a keretmegállapodást, illetve már a dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő amúgy is a közbeszerzés hatálya alá tartozik, feltételezzük, hogy klasszikus ajánlatkérőként éves közbeszerzési tervet készít. Ennek keretében egybe kell számítania más telephelyek tanácsadói szolgáltatásait is. Amennyiben csak és kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést – vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában –, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő gazdasági igazgatósága kezdeményezett jogorvoslati eljárást, mely hivatalból elindult egy 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában. A Döntőbizottság megvizsgálta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Felkészülés az EKR használatára

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer megismerése a cég regisztrációját követően a jogosultságokkal kapcsolatos saját stratégia kialakításával veszi kezdetét. A vezetőknek el kell dönteniük, kinek milyen jogosultsága legyen az ajánlattétel során, és ezt követően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] A 2014. szeptember 30-án hatályba lépett jogszabályi változás három területet érint. A törvény hatályát, a központosított közbeszerzést, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. Az alábbiakban kiemeljük az új elemeket.A törvény hatálya a postai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tulajdonképpen egy kérdéscsokrot tartalmaz, amelyre megpróbálunk tematikusan válaszolni.Az ajánlatkérő státusz vonatkozásában: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Megrendelés fennálló szerződés terhére új igény esetén

Kérdés: Egy 2011-ben indított szolgáltatás megrendelésére irányuló közösségi eljárás eredményeként szerződést kötöttünk egy céggel 5 darab ingatlan + 40 százalék üzemeltetésére. Most felmerült, hogy egy további ingatlanunkon kellene üzemeltetési szerződést kötni, amelynek a becsült értéke eléri a nettó 8 millió forintot, de nem éri el a megkötött szerződés értékének a 40 százalékát. Ezenkívül az éves közbeszerzési tervünkben is van már hasonló, de más ingatlanra vonatkozó (uniós értékhatár feletti) előirányzat. Amennyiben az új igény műszaki tartalma megegyezik a meglévő szerződés műszaki tartalmával, lehet-e, illetve kell-e a meglévő szerződés terhére megrendelni a szolgáltatótól a szolgáltatást? A szolgáltató köteles-e eleget tenni az új megrendeléseknek?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a szerződés tárgyába és tartalmába beleérthető azúj ingatlan üzemeltetése, annak kapcsolása a korábbi, már közbeszerzettszerződéshez jogszerű. Az a tény, hogy eddig az ajánlatkérő nem használta ki alehetőséget, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Közbeszerzési terv és egybeszámítás

Kérdés: Kérdésünk a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. §-a szerinti egybeszámítási szabályok helyes alkalmazására vonatkozik, összefüggésben az önkormányzatok éves összesített közbeszerzési terve (továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítésével. Egy község önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázata keretében pályázati forrást nyert el kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyú projekt megvalósítására. A pályázatot a község önkormányzata egy megyei jogú város önkormányzatával és egy nonprofit gazdasági társasággal kötött konzorciumi megállapodás alapján nyújtotta be. A Kbt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti, hogy a község önkormányzata meghatalmazást kap a konzorcium többi tagjától a projekt megvalósításával összefüggő, szükséges közbeszerzési eljárások ajánlatkérőként történő lebonyolítására. A nonprofit közreműködő szervezet és a község önkormányzata által 2012 januárjában aláírt támogatási szerződésben foglaltak értelmében a Közreműködő Szervezet a projekt teljes megvalósítása során a község önkormányzatával mint kedvezményezettel áll kapcsolatban, a község önkormányzata készíti el az előírásoknak megfelelő elszámolásokat, rajta keresztül történnek a részben utófinanszírozással, részben szállítói finanszírozással érintett kifizetések, és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításának teljes felelőssége is a község önkormányzatát terheli. A projekt megvalósításához a község önkormányzata, valamint a megyei jogú város önkormányzata biztosítja a pályázati forrás kiegészítéseként a szükséges önrészt a 2012. évi és a 2013. évi költségvetése terhére, míg a konzorciumban részt vevő harmadik fél semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal. Rövid időn belül meg kell határozni és elő kell készíteni a közbeszerzési eljárásokat – lévén hogy önkormányzatokról van szó – a közbeszerzési terveik összeállításával párhuzamosan, azonban az egybeszámítási szabályok jelentős módosulása miatt számos kérdés merül fel esetünkben, mivel a Kbt. nem rendelkezik a becsült érték meghatározásáról arra vonatkozóan, ha több ajánlatkérő közösen valósít meg egy közbeszerzést. Véleményünk szerint esetünk "speciális", mivel nem arról van szó, hogy költséghatékonyságot szem előtt tartva a két önkormányzat egy közbeszerzési eljárást bonyolít le, például: papír, írószer beszerzésére azzal a céllal, hogy minél kedvezőbb áron és feltételekkel tudjon szerződést kötni az eljárás lefolytatása költségeinek mérséklése mellett, hiszen itt egy, a megyei várost és a községet összekötő 6 km hosszú kerékpárút kiépítése valósul meg közigazgatási területüket érintő költségmegosztással az önrészek vonatkozásában, továbbá a projekt megvalósításához az elnyert pályázati forrás miatt előírt szolgáltatásokat kell igénybe venni, mint például: könyvvizsgálat, műszaki ellenőri tevékenység, nyilvánosság biztosítása, projektmenedzseri tevékenység ellátása és szemléletformálás, melyek nem értelmezhetők életszerűen külön-külön a két önkormányzat vonatkozásában, mivel mindegyik a konkrét megvalósítandó kerékpárút kiépítéséhez, mint egy egységet képező beruházáshoz kapcsolódik. A kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződéseket a két önkormányzat fele-fele arányban, a projektmenedzseri tevékenység költségét csak a község önkormányzata finanszírozza az önrészek vonatkozásában. Az új egybeszámítási szabály szerint a hasonló szolgáltatások megrendeléseire irányuló szerződések becsült értékét egybe kell számítani, ha beszerzési igényük egy időben merül fel. Tekintettel arra, hogy az idő rövidsége miatt minél előbb meg kell határoznunk a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket, ezért figyelemmel a Kbt. 33. §-ában foglaltakra, mely szerint a közbeszerzési tervet továbbra is egy évre kell elkészíteni – jobb híján –, egy költségvetési évet veszünk alapul az egybeszámítási szabályok érvényesítése során az "egy időben felmerülés" értelmezéseként. A kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyában szükséges építési beruházással összefüggésben az egybeszámítási szabályok értelmezése nem okoz gondot, hiszen az ugyanazon építési beruházások megvalósítására irányuló szerződések becsült értékét kell egybeszámítani. Esetünkben ehhez a konkrét építési beruházáshoz kapcsolódó más szerződés nem merül fel.
Kérdésünk az, hogy az egybeszámítási szabályokat milyen módon alkalmazzuk helyesen azon szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában, amelyeket a két önkormányzat közösen finanszíroz az önrészek tekintetében, hiszen a megyei jogú város önkormányzata költségvetésében ezek a tételek átadott pénzeszközként jelennek meg a költségvetési rendeletében, míg a község önkormányzata költségvetésében átvett pénzeszközökként, a község önkormányzata által biztosított önrészek mellett. Gyakorlatilag minden, a projekthez kapcsolódó szerződés költségvonzatát a község önkormányzata fizeti? Tekintettel arra, hogy mind a két önkormányzatnak saját közbeszerzési tervet kell készítenie saját beszerzései vonatkozásában, ezek összeállítása során mindegyiknek a projekttel érintett szolgáltatások területén a saját költségvetésében vállalt önrész összegével kell kalkulálnia, mint becsült érték, és meghatároznia, hogy szükséges-e a konkrét szolgáltatások vonatkozásában közbeszerzési eljárást lebonyolítani, vagy sem? (Az érintett szolgáltatások vonatkozásában a tényleges becsült érték nem azonos a két önkormányzat költségvetésében szereplő összegekkel.) Ha a projekttel érintett szolgáltatások vonatkozásában az egyik önkormányzatnál nem, míg a másiknál kellene közbeszerzést megvalósítani, annak kiírására sor kerül, ha a külön-külön elvégzett vizsgálat a két önkormányzat vonatkozásában azt eredményezi, hogy esetleg más-más eljárásrendben kellene adott szolgáltatásra vonatkozóan közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a "magasabb" eljárásrendben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás, ezzel a módszerrel talán nem követnénk el "túl nagy hibát" az egybeszámítási szabályok érvényesítése során. Más megoldás lehetne, ha csak a község önkormányzata beszerzései vonatkozásában vennénk figyelembe a projekttel összefüggő szolgáltatások "teljes" becsült értékét (mivel a megyei jogú város átadja az általa vállalt önrészek összegét), és így számítanánk ki, hogy mely területeken kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. További kérdéseket vet fel, hogy a konzorciumban részt vevő nonprofit gazdasági társaság beszerzéseit is figyelembe kell-e venni (és milyen számítási metodikát használva) az egybeszámítási szabályok alkalmazása vonatkozásában, hiszen a társaság a közbeszerzési terve összeállításakor a projekttel összefüggő szolgáltatások teljes vagy "részleges" becsült értékével nem kalkulál a beszerzései megállapítása során, hiszen anyagi kötelezettségvállalása ezek vonatkozásában nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […]  A leírt eset meglehetősen összetett, és valamennyi relevánskörülmény ismerete nélkül nem is vállalkozunk arra, hogy konkrét ügyben adjunkállásfoglalást.Azt javasoljuk, hogy mindenekelőtt a KözreműködőSzervezettel tekintsék át a támogatott projekt beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
2
3
4