Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján van-e lehetőség azonnal eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, vagy figyelemmel a törvény 70. § (1) bekezdésére, erre csak az értékelést követően van lehetősége az ajánlatkérőnek.A Kbt. 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...kell adni arról, ha az eredetileg rendelkezésre álló fedezet elvonásra vagy csökkentésre került.A (4) bekezdés szerint pedig a fedezethiányra önkényesen nem lehet eredménytelenséget alapítani, hiszen mind a hirdetmény feladásakor, mind az eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...mellett. Ez utóbbi lehetőség nyomán nem feltétlenül kerül nyilvánosságra a fedezet mértéke, de mégis tud az ajánlatkérő élni a fedezethiány indokával igazolt módon. A harmadik lehetőség, azaz a korábban kötelező fedezetismertetés valószínűleg visszaszorul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetett 75. § rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53. § (4)–(6) bekezdését, amennyiben az ajánlatkérő fedezethiány miatt vált a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné, ennek oka azonban nem a rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eljárás fedezethiány esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlattételi felhívást követően derül ki, hogy mégsem rendelkezünk megfelelő fedezettel a beszerzéshez?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az ajánlatok bontását követően – a már felbontott ajánlatokban megadott ajánlati ár miatt – állapítja meg a fedezethiányt az ajánlatkérő, kétféle lehetősége van. Az egyik, hogy megpróbál pótlólagos forrást szerezni, és ezzel biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlott ellenszolgáltatás felett fedezetet jelzett ajánlatában. A gyakorlatban azonban a bontást követően is van lehetőség a fedezethiány kialakulására, így valódi korlátot nem jelent a megoldás.A jelenlegi ismereteink szerint a várható törvénymódosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Becsült érték feletti ár megadása

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati tábla részeként megadta a becsült értékeket soronként. Mehetünk azok fölé árban, vagy semmi értelme? Ugye érvénytelenséget semmiképpen nem jelent, ha magas lesz az árunk, méghozzá becsült érték feletti?
Részlet a válaszából: […] ...is meghatároznak az ajánlatkérők).Tehát nincs közvetlen következménye a túlzottan magas árnak, ugyanakkor az ajánlatkérő fedezethiány miatt könnyebben visszaléphet a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelenné nyilvánítja eljárását. A tárgyalás során azonban még csökkenhetnek az árak, azaz egyik esetben sem áll fenn a fedezethiány esete, továbbá az eljárás eredménytelenné nyilvánítás jogalapjának fennállásához sem elegendő, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kezdjük az eljárás megindításával kapcsolatosáltalános szabályokkal. A Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a nyílt eljárásajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján kötelesközzétenni. A (2) bekezdés értelmében, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
1
2
3