14 találat a megadott felelősség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik".A döntés tartalmaz továbbá egy olyan elemet is, amelyet kevésbé szoktak hivatkozni. Nevezetesen, hogy az egyes felek magatartásának figyelembevételével kell meghatározni a bírság mértékét, konkrétan: "(...) Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel az érintett esetben a felek szerződésmódosítás keretében, tehát konszenzussal döntöttek, így a bíróság elfogadhatónak tartotta a közös felelősségre vonásukat. A szerződésmódosítás esetében a felek együttműködése a módosítás feltétele, bár véleményünk szerint ez alapján az ügy alapján sem mondható ki, hogy a módosítás jogszerűtlenségéért mindkét fél felel, függően attól, milyen tartalmú módosítás történik. Ha azonban az ajánlatkérő elkerüli a közbeszerzési eljárást, az ítélet nem terjeszthető ki arra az esetre, amikor maga az alapszerződés megkötése közbeszerzés mellőzésével történik, miközben a gazdasági szereplő nincs abban a helyzetben, hogy minden, a közbeszerzés előkészítésével és a közbeszerzés mellőzésének lehetőségével kapcsolatos információt ismerjen. Nem feltételezhető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alábbiak szerint:Az EKR működtetésében közreműködőket nem terheli kártérítési felelősség a felhasználókkal szemben az EKR működéséből, működési zavaraiból, az üzemeltetés során felmerülő hibákból eredő károkért.Az érintett MvM rendelet ellenére ugyanakkor álláspontunk szerint érvényesül a felelősség Polgári Törvénykönyv szerinti általános szabálya, mely alól a felróhatóság hiánya mentheti fel az üzemeltetőt, nem pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megalapoz, a következők szerint:- "az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben - a követelésnek őket terhelő része erejéig - megtérítési követelése támad;- egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült;- a jogosultnak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ettől még az ajánlattevőnek ki kell fizetnie az alvállalkozóját. A szerződés idő előtti megszüntetése esetén - a Ptk. rendelkezései miatt - elszámolási kötelezettség következik be az ajánlattevő és az ajánlatkérő között. Az elszámolás keretében az ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlatkérő felé, hogy az elvégzett teljesítésből milyen arányban teljesítettek az alvállalkozói és milyen arányban ő maga. Az ajánlatkérő elsőként az alvállalkozói teljesítmény értékét fizeti ki/utalja át az ajánlattevőnek, és neki kell tovább utalnia. Az ajánlattevő saját számlát akkor nyújthat be, ha igazolja, hogy az alvállalkozóit kifizette. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaerőt is. Ugyanakkor sem a Kbt., sem más jogszabály nem tiltja, hogy adott esetben az ajánlatkérő által biztosított anyagok beépítésével valósuljon meg a beruházás. Ez nem sérti az ajánlattevőt, hiszen a munkát az ajánlatkérő rendeli meg, és neki azt kell elvégeznie, amire a megrendelést kapta. Ilyen esetben természetesen mások az egyes szerződési rendelkezések például a teljesítési, garanciális és együttműködési szabályoknál, mint kulcsrakész kivitelezés esetén. Például az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagok minőségéért nem kell felelősséget vállalnia, csak a beépítésért. A teljesítési feltételek meghatározásánál tekintettel kell lenni arra a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítést. Polgári jogi értelemben tehát nincs egyetemleges felelőssége az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak, illetve az erőforrást biztosító szervezetnek. A felelősség jellege nem függ a közreműködés mértékétől. Egyetemleges felelősség jellemzően abban az esetben áll elő, ha két vagy több ajánlattevőből álló konzorcium tesz ajánlatot. Ilyen esetben a konzorcium minden tagját egyetemleges felelősség terheli a szerződés teljesítéséért. Véleményünk szerint, miután az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó rendelkezések nem határozzák meg azt, hogy milyen mértékű lehet az alvállalkozó igénybevétele a szerződés teljesítésében, csak azt írják elő a rendelkezések, hogy a 10 százaléknál nagyobb mértékű alvállalkozót kell megadni - ezt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megnevezését; - az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, - az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését; - a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát; annak kinyilvánítását, hogy az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, továbbá - annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér - a)-g) pontok. A (4) és (5) bekezdések a következő rendelkezéseket tartalmazzák: - a tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat; - ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. A tervellenőr felelős tehát azért, hogy a dokumentáció megfelel az előírásoknak, azaz a kivitelezés megkezdődhet. A tervellenőr tehát nem felelős műszaki-vezető vagy tervező az adott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az OFFI Zrt.-nél, amennyiben egyértelműen félrefordítás történt. A kártérítésre a Ptk. szabályai vonatkoznak. [A Ptk. - általános érvényű és közismertnek mondható - 339. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését.] A Kbt. 2007. július 1-jétől hatályos 306/A. §-ának (1) bekezdése alapján semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely - kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy - a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. A (2)-(3) bekezdés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk.[…] részlet vége a válaszból.