Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott felhasználás összefüggése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszból: […]szerint, mint a magyar nyelvben általában, azaz: valamilyen beszerzés, beruházás vagy szolgáltatás akkor rendeltetésazonos, ha a felhasználási célját tekintve egy másik beszerzéssel, beruházással, szolgáltatással kicserélhető úgy, hogy a felhasználási célnak a "pótló" szolgáltatás is mindenben megfeleljen. A felhasználás összefüggése pedig a közbeszerzésben sem jelent mást, mint azt, hogy a felhasználás folyamatában az egyes beszerzések, beruházások, szolgáltatások egy-egy láncszemet alkotnak, és összességükben alkalmasak csak az ajánlatkérő által kívánt cél megvalósításához. A Kbt. 40. §-a - mint azt az előzőekben láthattuk - tiltja a részekre bontást azzal a céllal, amely a törvény versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul (lényegében e rendelkezés beiktatása a Kbt. alapelvei ismeretében a jogalkotó kötelezettsége is volt). Az egybeszámítási kötelezettség szabályai és elvei a régi Kbt.-hez képest gyakorlatilag változatlanok. Ez annyit jelent, hogy továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is a törvény azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerződést kötni, mert létezik olyan szerződést kötő fél, amelyik valamennyit képes nyújtani. Nincs tehát mód valamilyen dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. A Kbt. az egy szerződés kötésének ismérvén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 137