Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében kétséget kizáróan megállapította azok érvényességét. Az érvényességnek viszont feltétele, hogy az ajánlattevő a felhívásban közölt előírások szerint igazolja, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Amennyiben ettől eltérő adatokat ad meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban.Az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja és a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban köteles előírni az alkalmassági feltételeket, azaz mind az alkalmassági követelményt, mind az igazolási módot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások esetében van az ajánlatkérőnek lehetősége arra a Kbt. 114/A. § (1) bekezdése alapján, hogy az eljárást megindító felhívásban előírja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Beszerzési ár mint üzleti titok

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítás jogszerűségét a bírálati szakaszban köteles megvizsgálni, és adott esetben a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlási felhívás keretében az üzleti titokká nyilvánításra vonatkozó döntés felülvizsgálatát vagy megfelelő tartalmú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Felhívás megsemmisítése

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek le kell zárnia a cselekmények sorát, és nem átmeneti helyzetben „hagyni” az eljárást. Ennek megfelelően, mivel az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, ez akkor is fennáll, amikor egyébként az eljárás megsemmisítésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Önmegtámadás

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, hogy jelen esetben jogorvoslatot indítson, tekintettel arra, hogy a jogsértést saját maga követte el.A Kbt. 148. § (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Értékelés folyamatának közzététele

Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőt hívja fel az ajánlatkérő az igazolások benyújtására, melyre nem köteles külön utalni az eljárást megindító felhívásában az ajánlatkérő.„69. § (4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár vélelmezése

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
Részlet a válaszából: […] ...melyre a Kbt. lehetőséget ad, és az EKR külön nem tipizál. A bírálat során történő egyéb kommunikációban történő figyelemfelhívás nem kötelezi az ajánlatkérőt arra, hogy reagáljon, praktikusan figyelmen kívül hagyható. Attól, hogy az EKR-ben történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részt vevő bármelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlási felhívást vagy felvilágosításkérést küldött, és a hiánypótlás benyújtására, illetve felvilágosítás megadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben véleményünk szerint az ajánlatkérő által elindított eljárási cselekmény alapján kell megítélni, milyen célja volt az ajánlatkérőnek. Attól, hogy a fenntartásról nyilatkozott, ez a nyilatkozat összhangban van az ajánlat visszavonásával, azt nem zárja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
1
2
3
206