Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott felmondás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rendes felmondás alkalmazása közbeszerzési szerződésben

Kérdés: A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, illetve azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 143. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott, kötelező felmondási okok nem módosíthatók, figyelembevételük kötelező a teljesítés során, még ha a szerződés nem is kifejezetten utal ezekre a szabályokra. Különbözik a fentiektől a Kbt. 143. §-ának (1) bekezdése, mivel ez a szabály a felmondás lehetőségére utal az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:- feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;- az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy- az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis - a)-c) pontok.Mivel a speciális szabály a Kbt., így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4319

2. találat: Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszból: […]egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset megítélésünk szerint felmondási lehetőséget rögzít. A rendelkezés alapján csak akkor szükséges a szerződés felmondása vagy az attól való elállás, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt egyrészt a szerződés módosítására vonatkozó igény merül fel, másrészt a módosítás - a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján - lényeges módosításnak minősül. Amennyiben a módosítási igény nem lényeges, azaz például a 141. § (2) bekezdésben foglalt "de minimis" szabály alapján a módosítást meg lehet tenni, akkor a szerződés felmondására nincs szükség, az hatályában fenntartható. Ebben az esetben célszerű rendelkezni a szerződésben arról, hogy ki kezdeményezheti a módosítást, hogyan járnak el a felek, ha nincs megegyezés a módosításban, illetve milyen határidővel szűnik meg a szerződés. Érdemes arra is kitérni, hogy az ajánlattevő módosítási igényének ajánlatkérői elutasítása esetén - mert például a hivatkozott 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel lényeges kérdésre vonatkozna - a szerződést az eredeti feltételek szerint kell az ajánlattevőnek teljesítenie.[Válaszunkban többször hivatkozott, a Kbt. 141. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.]Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt körülmények az ajánlattevőként szerződő fél oldalán, illetve érdekkörében felmerülő olyan körülményekre utalnak, amelyek miatt a szerződés nem lesz fenntartható. Ezek rendkívüli felmondási okként meghatározhatók a szerződésben az ajánlatkérő számára. Az első fordulat szerinti esetben azonban célszerű rendelkezni arról is, hogy melyek azok az ajánlattevői magatartások, amelyek szerződésszegésnek minősülnek, továbbá arról is, hogy mely magatartások esetében tesz az ajánlatkérő írásbeli jelzést a megszüntetés érdekében, illetve melyek esetében él azonnal a szerződés megszüntetésének jogával. Ez utóbbi körben rendelkezni lehet arról is, hogy mely szerződésszegési körülmények ismétlődése minősül az adott szerződés tekintetében olyan súlyos szerződésszegésnek, amelynek azonnali felmondás vagy a szerződéstől való elállás lesz a következménye. A jogutódlás ténye az ajánlatkérő oldalán nem képezheti mérlegelés tárgyát, hiszen a 139. §-nak nem megfelelő jogutóddal a szerződést nem lehet fenntartani, azaz ebben az esetben is az azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3869

3. találat: Szerződés rendkívüli felmondása

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?
Részlet a válaszból: […]rendelkezéseken kívül a közbeszerzési szerződésekre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiek azt jelentik, hogy a hivatkozott rendelkezéseken túlmenően a Kbt. nem kívánja szabályozni, meghatározni a közbeszerzési szerződések tartalmát, arra az általános polgári jogi szabályokat, azaz a Ptk.-t kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy amennyiben a Ptk. az adott közbeszerzési szerződéstípus esetén a rendkívüli felmondás lehetőségét megengedi, és erről a megkötött egyedi szerződésben a szerződő felek megállapodtak (azaz van olyan rendelkezése a szerződésnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1962
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Uniós csatlakozás előtt kötött szerződés idő előtti felmondása

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?
Részlet a válaszból: […]meghatározásával indokolni igényünket, a felmondás okát stb., amelynek részletes és igen szigorú szabályait a Pp. előírásai tartalmazzák. Ebből a szempontból tehát nem az a kérdés, hogy a régi vagy az új Kbt. szabályai az irányadóak-e, hanem az, hogy a már megkötött szerződés és mellékletei (amelyek általában tartalmazzák az ajánlati felhívást, a dokumentációt, az ajánlatot és az esetleges módosításokat) milyen kötelezettségeket rónak a nyertesre és milyen jogokat vindikálnak a megrendelő, azaz az ajánlatkérő részére. Ebből a szempontból tehát az eljárás dokumentumainak rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 346
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
Részlet a válaszból: […]az ajánlatkérőt az előző közbeszerzési eljárás becsült értéke, hiszen - függetlenül az azonos tárgytól - a szerződés becsült értékének meghatározásához, annak kialakítása során újabb szempontok, illetve az előző eljárás tapasztalatai mind hozzájárulnak. A Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályai ugyanakkor nem tesznek különbséget teljesedésbe ment és idő előtt felmondott szerződés között. Tehát a meghirdetett eljárás szerződéses ára "terheli" a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti költségvetési évet, vagy tizenkét hónapot, azaz a meghiúsult szerződés értékét is össze kell számítani, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 331
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,