Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott felvilágosításkérés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő erre vonatkozó, e paragrafus szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be, és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Az ajánlatkérő eltérhet ugyanakkor a főszabálytól, amennyiben kétsége merül fel az EEKD valóságtartalma vonatkozásában, vagy ha egyszerűen csak korábban szeretné ellenőrizni az EEKD-ben foglalt nyilatkozatokat például azért, mert az eljárás részvételi szakaszában szeretné lezárni az alkalmasság vizsgálatának folyamatát.A Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat. Az ajánlatkérő a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az eljárás során bármikor ellenőrizheti. Ha az ajánlatkérő az eljárásban olyan értékelési szempontot alkalmaz, ahol az ajánlatban foglalt megajánlás ellenőrzése feltételezi valamely alkalmassági követelménynek történő megfelelés egyidejű ellenőrzését, az ajánlatkérő már az ajánlatok (2) bekezdés szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőket az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Amennyiben erről van szó, úgy az ajánlatkérőnek jeleznie kell, hogy valójában az igazolást kéri, nem pedig újabb és újabb felvilágosításkéréssel bebiztosítania, hogy a gazdasági szereplő valóban úgy akarta kitölteni az EEKD-t, ahogyan tette. Ezt egyébiránt az adatbázis-ellen­őrzés során az ajánlatkérőnek magának kell megtennie, hiszen az E-Certis szolgáltatása ezt célozza.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4674

2. találat: Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszból: […]a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat...A (7) bekezdés rendelkezése értelmében az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.A 71. § (7) bekezdése a hiánypótlási szabályok alapulvételével határozza meg a felvilágosításkérés kereteit. Mivel a szabályozás kógens, így nincs lehetősége az ajánlatkérőnek szabadon értelmezni és egyfajta sorrendiséget megállapítani, majd külön jogintézményként kezelni, és mindkét lehetőséget felhasználni azonos hiány pótoltatására.Hasonló ügyben nyilvánult meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 460/2020. számú határozatában. A jogorvoslati fórum véleménye szerint a hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézményét szükséges egymástól elkülöníteni, hiszen amíg a hiánypótlás valamely észlelt hiány pótlására, kiegészítésére, módosítására - azaz magának a hibának a kijavítására - szolgál, addig a felvilágosítás valamely adat tartalmának a tisztázását jelenti. "Nem kizárt, hogy a nem egyértelmű adattartalom teszi szükségessé a hiánypótlást, vagy éppen a hiánypótlás szorul tisztázásra, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a két jogintézmény egymás kiváltását nem szolgálhatja. Hangsúlyos, hogy a felvilágosítás kapcsán is irányadónak kell tekinteni a hiánypótlás általános tilalmát, így az csak és kizárólag a hiánypótlás megfelelő teljesítését követően fennmaradó nem egyértelmű adat tisztázására irányulhat, mely felvilágosítás egyebekben az ajánlat elbírálása érdekében szükséges."Így a felvilágosításkérés nem szolgálhat a korábban nem megfelelően teljesített hiánypótlás megfelelővé tételére, ahogyan arra sem, hogy azzal a nem, vagy a részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4657

3. találat: Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszból: […]ebben a formában az eltérés mennyiségének nincs jelentősége. Például a D. 428/2020. számú esetben a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amely szerint a tárgybani esetben a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása keretében lehetett volna a felolvasólapon szereplő adatot korrigálni. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy számítási hiba abban az esetben keletkezik az ajánlatban, ha az ajánlattevő valamely matematikai művelet elvégzése során helytelen eredményre jut. Jelen esetben azonban nem számítási hiba történt, ugyanis az ajánlattevő által az ajánlata részeként becsatolt árazott költségvetésben az egyes tételek alapján mind a bruttó, mind a nettó ár helyesen lett összeadva, de az ajánlattevő ezt a helyes összeget - elírás folytán - nem megfelelően tüntette fel az ajánlat felolvasólapján."Az (...) Kft. a felolvasólapon azt jelölte meg, hogy az egyösszegű nettó ajánlati ára nettó 43.473.869.- Ft, míg a beárazott költségvetés főösszesítőjében az szerepelt, hogy a munkák nettó ára 43.473.590.- Ft."Ebben az esetben is kismértékű az elírás, melyet függetlenül kell kezelni a következő ajánlat mértékétől, vagy éppen az elírás jellegétől (bruttó összegben történik, vagy a nettó összegben). Ténykérdés, hogy uniós forrásból finanszírozott projekt esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4611

4. találat: Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként - például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján - érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4573

5. találat: Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
Részlet a válaszból: […]meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit (...).A Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre (...) - b) pont.Utólagos benyújtása nincs lehetőség, azonban ha az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be például a bankgarancia-nyilatkozatot, vagy esetleg a benyújtott dokumentum ellentmondásos, abban az esetben az ajánlatkérő hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében meggyőződhet arról, hogy valójában mi volt az ajánlattevő célja. Előbbi esetben az elektronikusan aláírt formában benyújtásra kerülő bankgarancia megfelelően igazolja az ajánlattevő szándékát, melyet első alkalommal nem megfelelő formában töltött fel, de annak tartalma egyértelműen igazolta az ajánlatkérő számára, hogy a formai hiányosság pótlásával az ajánlat érvényes lehet. A felvilágosításkérés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4548
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszból: […]döntés nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Vagy a köztartozás-mentes adatbázisban való szereplés tényét közli a részvételre jelentkező, ugyanakkor az adatbázisban nem található. Mindez tehát nem ez egységes európai közbeszerzési dokumentummal kapcsolatos általános hiánypótlás körében tartozik, hanem abba a körbe, amikor az ajánlatkérő kétsége a nyilatkozat valóságtartalmát illetően egyértelműen felmerül, így minél hamarabb egyértelművé kívánja tenni a helyzetet az igazolás benyújtásával. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel ritkán élnek a magyar ajánlatkérők, inkább hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében tisztázzák a helyzetet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az irányelvi szabályok alapján bármikor lehetne igazolást kérni, így ez a kivételes lehetőség valójában mégis lehetővé teszi a bírálat folyamatának megváltozását, igaz, kivételes esetekben.[A válaszban utalt, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4003

7. találat: Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
Részlet a válaszból: […]legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.Megtörténhet, hogy az ajánlattevő a hiánypótlás ellenére sem nyújtja be megfelelően az igazolásokat, ezért a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése értelmében a második ajánlattevőt hívja fel az ajánlatkérő igazolásai benyújtására. Ez független attól, hogy köztes döntésében meghatározta-e a második helyezettet, hiszen a bírálat során ki kellett alakítania az ajánlatok sorrendjét, melyre a törvény 69. §-ának (3) bekezdése utal. A második, majd ezt követően a harmadik ajánlattevő felhívásának nem feltétele az ajánlattevők döntésben történő megnevezése.A Kbt. 69. § (5) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3988
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszból: […]követően - az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy az ajánlattevő által bemutatott referencia nem fogadható el, azaz az ajánlattevő nem teljesíti az alkalmassági minimumkövetelményt, akkor az ajánlattevőt alkalmatlannak kell minősítenie. Az alkalmatlan ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen.A fenti esetben tehát az ajánlatkérőnek az ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kell minősítenie, és erről az érvénytelenné nyilvánítási döntésről - a döntés meghozatalát követő - legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni kell az érintett ajánlattevőt.Az ajánlattevő előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezhet az ajánlatkérőnél a Kbt. 80. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, melyben a vitarendezési kérelmet három munkanapon belül kell benyújtani, illetve jogorvoslati eljárást indíthat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál a Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján.Az előzetes vitarendezési és a jogorvoslati kérelemben is azt kell bemutatni, hogy az ajánlattevő által bemutatott referencia miért és hogyan felel meg az alkalmassági feltételnek, azaz az ajánlattevő alkalmas,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3802

9. találat: Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.A fenti rendelkezés a közbeszerzési eljárásban nem hagyható tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3710

10. találat: Dokumentációban nem szereplő feltétel megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Megjelölhetünk-e az ajánlatunkban olyan feltételt, amely a dokumentációban nem szerepel, de az abban foglaltakkal nem áll ellentétben?
Részlet a válaszból: […]megszorító feltételek, melyeket az ajánlatkérő nem fogad el, ezért ezektől eltekint. Ha azonban nyílt eljárásban nyilatkozik a megszorító jellegű feltételekről, úgy az ajánlatkérő értheti mindezt úgy, hogy nem a dokumentáció és a felhívás tartalmának és feltételeinek megfelelően tette az ajánlattevő ajánlatát. Egyébiránt, ha a kérdés nem egyértelmű, az ajánlatkérő felvilágosítás kérésére kötelezett, de mindez nem jelenti azt, hogy amennyiben a feltétel ellentétes a dokumentációval, és azt az ajánlattevő fenntartja, az ajánlatkérőnek lenne lehetősége módosítani a feltételeken. Ebben az esetben tehát az ajánlatkérő kényszerhelyzetben van, nem tudja kezelni a feltételt annak elfogadásával, ezért inkább felvilágosítást kér, hogy egyértelművé tegye, milyen következményei lehetnek a feltétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3656
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést