A találat a megadott fizetésképtelenség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]meg az ajánlatkérő fizetési kötelezettségét, és a fizetés elmaradása miatt az ajánlatkérőként szerződő fél szerződésszegését. Jogerős bírósági ítélet birtokában lehet végrehajtást kezdeményezni az ajánlatkérővel szemben. Az ajánlattevő fizetési kötelezettségét az alvállalkozója felé alapvetően az határozza meg, hogy a köztük megkötött szerződés milyen fizetési feltételeket és határidőket rögzít. Amennyiben a szerződési feltételek nem kötik az alvállalkozói kifizetését ahhoz a körülményhez, hogy az ajánlattevőt az ajánlatkérő már kifizette, akkor az ajánlattevőnek fizetnie kell annak ellenére, hogy ő még nem jutott a pénzéhez. Elsősorban tehát a kettejük közötti szerződés hivatott ezt a kérdéskört rendezni. Az ajánlattevő és alvállalkozó közötti szerződések tekintetében eddig kialakult gyakorlatot az új törvényi szabályok nyilvánvalóan át fogják alakítani. Az új szabályokat a Kbt. 305. §-a tartalmazza. A rendelkezés lényege abban foglalható össze, hogy az ajánlattevőnek abból a pénzből kell az alvállalkozóit és a szerződés teljesítésében részt vevő egyéb közreműködőit kifizetnie, amelyet a közbeszerzési szerződés teljesítéséért az ajánlatkérőtől kap. A fizetési sorrendet is meghatározza a Kbt., mert elsőként a teljesítésbe bevont alvállalkozókat és egyéb szakembereket megillető ellenszolgáltatási összegre jogosult az ajánlattevő - "haladéktalanul" - számlát kiállítani, és a számla 15 napos fizetési határidő melletti kifizetését követően "haladéktalanul" ki kell az alvállalkozókat és egyéb szakembereket fizetnie. Csak a fizetés teljesítését és igazolását követően jogosult a saját számláját kiállítani, és kérni az őt megillető[…] részlet vége a válaszból.