Ajánlat nyilvánossága határidő-hosszabbítást követően

Kérdés: Az ajánlatkérő meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, de cégünk már korábban benyújtotta az ajánlatot. Bontás vélhetően nem történt, vagy nem látjuk. Mivel a többi ajánlattevő így információt fog szerezni az ajánlatunkról, kérdésünk, hogy ezt hogyan tudjuk megakadályozni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a határidő meghosszabbításra került, úgy átmenetileg nem lehetett ajánlatot benyújtani, melyet a hirdetmény megjelenését követően az EKR felold, azaz az ajánlatot vissza lehet vonni, módosítani és újra benyújtani, amennyiben szükséges. Tehát a meghosszabbítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatároznia, hogy a szerződéses szakaszban milyen biztosítékokat, milyen mértékben, milyen feltételekkel kell a szerződéskötő ajánlattevőnek az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. A rendelkezésre bocsátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Elkésett részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul, azaz egy két szakaszból álló közbeszerzési eljárás képezi az alapját. A beszerzési módszer sajátosságát az adja, hogy a részvételi szakasz, amelynek során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A DBR meghosszabbításának nincs jogi akadálya, sőt, kifejezetten javasolt az időtartamot módosítani. Erre vonatkozóan az EKR Felhasználói kézikönyv (www.ekr.gov.hu) külön részben (9.1) foglalkozik az EDM – Dinamikus beszerzési rendszer időtartamának módosítása – eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Késés iratbetekintésről

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az iratbetekintést kérelmező ajánlattevő nem a megadott határidőben, hanem késve jelenik meg az iratbetekintésen, és a késésről előzetesen nem tájékoztatja az ajánlatkérőt? Meddig köteles az ajánlatkérő „várni”, hogy az ajánlattevő megjelenjen az iratbetekintésen, köteles-e egyáltalán várni az ajánlatkérő, vagy ilyen esetekben lezárhatja az iratbetekintési jegyzőkönyvet azzal, hogy az ajánlattevő nem jelent meg az iratbetekintésen?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint amennyiben az ajánlattevő nem jelenik meg az iratbetekintés időpontjában, az ajánlatkérő lezárhatja az iratbetekintést. Az iratbetekintés ugyanolyan eljárási cselekmény, mint más eljárási cselekmények. Mivel az iratbetekintés egy folyamat, az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Ajánlattétel keretmegállapodás második részében

Kérdés: Árubeszerzésre megkötött keretmegállapodásban konzorciumi ajánlatot tettünk. Egy versenyújranyitáson mi szeretnénk indulni a konzorciumon belül. Van arra lehetőség, hogy csak mi adjunk ajánlatot, kössünk szerződést, mi teljesítsünk és mi számlázhassunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. biztosítja annak lehetőségét is, hogy több gazdasági szereplő közösen tegyen ajánlatot [Kbt. 35. § (1) bekezdés].Mivel technikai nehézséget okozna a közös ajánlattevők mindegyikével egyszerre levelezni, eljárási cselekményeket lefolytatni, a Kbt. előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben van a szerződésben arra vonatkozó rendelkezés, hogy hatályba léptetheti az ajánlatkérő, ezt megteheti. Minden más esetben olyan szerződésmódosításnak minősül, melyre a vonatkozó hatályba léptető rendelkezésmódosítást először az ajánlatkérőnek közzé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Referencia igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében milyen módon írható elő.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
91