Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő felelőssége, hogy biztosítsa a műszakilag megfelelő ajánlattételt a Kbt. alábbi 28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása

Kérdés: Egy Kbt. 85. §-a szerinti (uniós) tárgyalásos eljárásban az egyik részvételre jelentkező az EEKD-ban bemutatott egy olyan referenciát, amely esetén a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, ezért a tételes igazolási szakaszban referenciaigazolás benyújtása volt szükséges. Az ajánlattevő a tételes igazolási szakaszban nem megfelelő referenciát mutatott be, ezért hiánypótlás keretében új referenciát kértünk. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében kapacitást nyújtó szervezetet vont be, és vele igazolta alkalmasságát. Az ajánlattevő a részvételi szakaszban akként nyilatkozott az EEKD-ban, hogy nem vesz igénybe kapacitást nyújtó szervezetet, erre vonatkozóan a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot is benyújtotta. Jól gondolom, hogy tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtását követően, a tételes igazolási szakaszban már nincs lehetőség kapacitást nyújtó szervezet bevonására?
Részlet a válaszából: […] Igen, kapacitást biztosító szervezet bevonására kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban van feltétel nélkül lehetőség. A második szakaszban csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet, melyet az ajánlatkérő korábbiakban bevont, kizáró ok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján a helyszíni bejárás a kiegészítő tájékoztatás nevesített formája. Helyszíni bejárás tartására vonatkozó döntés esetén az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni a helyszíni bejárás időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.
Részlet a válaszából: […] Kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban lehet kapacitást nyújtót bevonni, és egészen kivételes esetben, ha a kapacitást nyújtó szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, akkor lehet csak cserélni. Valóban félreérthető, hogy a 71. § (4) bekezdése lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Helyszíni bejárás – anonimitás

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és érdeklődtünk egy közbeszerzési eljárásra az EKR-ben. Az érdeklődés során az anonim érdeklődést választottuk. A kiírásban szerepel, hogy helyszíni bejárásra lehet menni. Helyszíni bejáráson hogyan lehet névtelennek maradni?
Részlet a válaszából: […] Az anonimitásra vonatkozó szabály 2024. december 1-jétől hatályos, azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § h) pontja alapján az EKR mint elektronikus közbeszerzési rendszer köteles biztosítani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Műszaki paraméterek módosítása verseny újranyitása során

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk az ajánlatkérővel három termék beszállítására 2025. évben határozott időre (3 év) szólóan a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A keretmegállapodás tartalmazza, hogy minden esetben a legkedvezőbb ár alapján választja ki a nyertest az egyedi eljárásban az ajánlatkérő, továbbá azt is, hogy a keretmegállapodástól a szállítási határidő, a szállítási címek, valamint a megrendelhető egységcsomagok száma tekintetében lehet eltérni az egyedi szerződésben, az ajánlatkérő igénye szerint. Rajtunk kívül még három szerződő fél van a keretmegállapodásban. Eddig hat esetben került sor versenyújranyitásra, ebből két esetben nyertünk mi a legjobb áron. Most új egyedi eljárás van folyamatban, amelyben azt tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérő jelentősen megváltoztatta az egyik termék műszaki követelményeit. Erre rákérdeztünk, és az volt a válaszuk, hogy megváltoztak az igényeik. Szerintünk erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt.-nek a keretmegállapodásokra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A felek a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodást kötötték meg, amely azt jelenti, hogy a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok közül egyedül a c) pont esetében ellenőrizhető az érintett kizáró ok ingyenesen rendelkezésre álló, mindenki számára elérhető adatbázisból Magyarországon, de ez sem jelenti azt, hogy ne kellene azt ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Egyedi művészeti alkotás beszerzése

Kérdés: Egyedi művészeti alkotás (kültéri szobor) elkészítésére szeretnénk szerződést kötni. Ennek előzménye, hogy neves szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit referenciamunkái alapján megfelelőnek ítélt a szobor elkészítésére. Közbeszerzési ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy a kiválasztott művésszel szerződjünk? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, jelen esetben fennállhat a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága.Az ajánlatkérő olyan kivételes esetben választhatja ezt az eljárási lehetőséget, ha az általa megkötni tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
1
2
3
98