11 találat a megadott gyorsított eljárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [56. § (2) bekezdés] teljesíteni, vagy- ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja - a) és b) pontok.A főszabály azonban a kötelezettség mellett azt is tartalmazza, hogy milyen esetben nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, jelesül, amennyiben az eljárási dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás esetleg még az eljárás korai szakaszában történik az alábbiak szerint:A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését - Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése.A kérdés azonban az eljárást megindító felhívás hibáira is felhívja a figyelmet, nem csak az eljárási dokumentumok hibáira, ami egyben azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen a hirdetmény módosítása az eljárási dokumentumok módosítása mellett. Függően attól, hogy mindez az ajánlattétel korai szakaszában történik, szükséges az ajánlattételi határidőt módosítani az 52. § (5) bekezdés szerint, ami gyorsított nyílt eljárás esetében a felhívás megjelenését követő néhány napban nem jár csak a határidő módosításával, tekintettel arra, hogy a minimális ajánlattételi határidő ebben az esetben 15 nap, míg az ajánlattételi határidő hosszabbításának hirdetményben történő feladásától az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizenegyedik napjáig lehet eltekinteni. Mivel sem az ajánlattételi határidő meghatározásáról szóló 52. §, sem a felhívás vagy az eljárási dokumentumok módosításáról szóló 55. § nem tér ki külön a gyorsított eljárásokra, így a fentiek értelmében nincs akadálya a gyorsított eljárás ajánlattételi határideje hosszabbításának. Ennek nincs jogi akadálya akkor sem, ha kifejezetten idő hiánya miatt indította az eljárást gyorsított formában az ajánlatkérő. Ténykérdés ugyanakkor, hogy a későbbiekben is támadható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]indítására van lehetőség, azonban nagymértékben nem tudja az ajánlatkérő így sem meggyorsítani rendes közbeszerzési eljárását. Amennyiben nem feltétlenül szükséges a kétszakaszos tárgyalásos eljárás lefolytatása, úgy nyílt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárás fajtáját, tárgyalásos és- gyorsított eljárás esetén annak indokolását - a)-c) pontok.A 85. § (2) bekezdése alapján kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.Fentiek értelmében, valamint a hazai joggyakorlat szerint a sürgősség indokolását az eljárást megindító hirdetményben kell megadni, azaz a hirdetmény-ellenőrzés során amennyiben nem részletes az indokolás, várhatóan az ajánlatkérő hiánypótlást fog kapni. E sürgősség[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.A (2) bekezdés szerint kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az előző bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál. Az ajánlattételi határidő - fentiek szerinti - legkevesebb negyvennapos, illetőleg - az előzőek szerinti - huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben, közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait. Az indokolás esetében fokozottan figyelemmel kell lenni a Kbt. gyorsított eljárásra vonatkozó szabályaira. Mivel a gyorsított eljárás meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében alkalmazható, ezért lényeges szempont annak bizonyítása, hogy a jelzett eljárásokban előírt határidők ne legyenek betarthatók. Nem szerepel tehát a szabályozásban az a feltétel, hogy a sürgősség nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából, azonban a határidő-rövidítés alábbiakban ismertetett lehetősége miatt a megfelelő indokolás hiányában a hirdetmény-ellenőrzés várhatóan nem fogja elfogadni a hirdetményt, és hiánypótlás céljából visszaküldi azt. A Kbt. 136. §-ának (2) bekezdése értelmében a gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A fenti határidők megtartásának elősegítése érdekében a törvény 136. §-ának (4)-(6) bekezdése értelmében - a gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni az ajánlattevők részére; - az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették, továbbá - az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. Rendelkezik továbbá egy speciális és ezért gyakran félreértett szabály azokról az igazolásokról, melyek benyújtására az eredményhirdetést követően nyílik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia; - a gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban; - a gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - az 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; - a gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beszerzés értékének több mint 50 százalékát támogatásból valósítja meg az ajánlatkérő, kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása, azonban ha nem haladja meg ezt a mértéket, akkor nem. Amennyiben az ajánlatkérő eredetileg is a Kbt. hatálya alá tartozik, a beszerzési tárgyak becsült értékét - ha megfelel a törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egybeszámítási szabályoknak - egybe kell számítani. [A rendelkezés szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt - Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése - kerül sor - a törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerinti eset kivételével -, és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.] A téma azért kapcsolódik szorosan a kérdéshez, mert ha nem kell egybeszámítani, és például az ajánlatkérő alaptevékenységéhez kötődő tanácsadás a beszerzés tárgya, akkor a Kbt. egyszerű eljárásra vonatkozó kivétele él, amelynek értelmében 25 millió forintig nem kell közbeszerzést lebonyolítani. Még gyakoribb, hogy az ajánlatkérő kutatás-fejlesztésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A (3) bekezdés a)-b) pontja akként rendelkeznek, miszerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha - a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét, valamint ha - olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződéskötés következményeire, ebben az esetben van lehetőség gyorsított eljárás lefolytatására, ami azonban nem automatizmus, azaz indoklás mellett történhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elegendő az ajánlatkérő mulasztásának egyértelművé tétele, a várható következményekről is számot kell adni, különösen a hirdetményben - a hirdetmény-ellenőrzés felé. [A Kbt. 2006. január 15-étől hatályos 136. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatók. Az eljárás alkalmazására azonban nincs lehetőség akkor, ha a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények az ajánlatkérő mulasztására vezethetők vissza. A két eljárásfajtára vonatkozó előírások összevetéséből látható, hogy köztük a különbség minimális, hiszen alkalmazásukra a jogalkotó csak szigorúan körülhatárolt esetekben ad lehetőséget (aminek fő oka a Kbt. alapelvei között is megfogalmazott tisztességes verseny biztosítása, hiszen mindkét eljárás magától értetődően nagymértékben korlátozza azt). A különbség a két eljárás között egyetlen ponton alapul. Míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása három feltétel együttes megvalósulása esetén lehetséges (ezek: az előre nem látható ok, a rendkívüli sürgősség, valamint az egyéb eljárásfajtákra megadott határidők be nem tarthatósága), addig a gyorsított eljárás alkalmazhatóságának nem feltétele az előre nem látható ok megléte. Ebből következően tehát, amennyiben nincs olyan előre nem látható ok, amely a rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.