Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott háromajánlatos eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszból: […]szerződés megkötésére a Kbt. 31-32. §-a szerinti központosított közbeszerzés keretében, vagy a Kbt. 105. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás alapján kerül sor.Mivel a központosított közbeszerzés alkalmazása értékhatár nélküli, így valójában ez az 1 millió forint ennek lazítását jelentené. Ha azonban az ajánlatkérő valójában a Kbt. szerint jár el, mivel a központosított közbeszerzési szabályait keretmegállapodás hiányában nem tudja alkalmazni, és egyébiránt központi ellenőrzés hatálya alá tartozik, úgy az 1 millió forintos értékhatár erre az esetre is alkalmazandó.Figyelemmel arra, hogy a felhatalmazó rendelkezés értelmében az előírás a központi ellenőrzés hatálya alá tartozó intézményeket érinti, ezért csak abban az esetben kötelező az 1 millió forint értékhatár alkalmazása, ha az alábbi, alanyi hatály érinti a kérdezőt:A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezése és lefolytatásának központi ellenőrzése, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3950

2. találat: Ajánlatkérő mérlegelési lehetősége "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Jól értjük-e, hogy a Kbt. 113. §-a alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az összefoglaló tájékoztatásban megadott, érdeklődés jelzésére nyitva álló időtartam (minimum 5 munkanap) lezárulta után akár hónapokig (legfeljebb az összefoglaló tájékoztató megküldésétől számított 12 hónapig) "jegelje" az eljárást, illetve a rendelkezésére álló 12 hónapos időtartam alatt tetszőleges időpontban megindítsa azt? (Ebben az esetben elképzelhető ugyanis, hogy időközben már más gazdasági szereplő is érdeklődne az eljárás iránt, az érdeklődését azonban már nem tudja jelezni, így nem is tehet ajánlatot, illetve az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, hogy küld-e neki is ajánlattételi felhívást.)
Részlet a válaszból: […]felhívást a gazdasági szereplők részére egy­idejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3807
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben lefolytatott, szolgáltatásmegrendelésre irányuló, több részt tartalmazó nyílt közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlati rész esetében az eljárás a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontja alapján eredménytelen. Az újabb (ismételt) beszerzés esetében alkalmazható-e a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás arra figyelemmel, hogy a korábban eredménytelen ajánlati rész becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, és az összes rész egybeszámított értéke nem éri el a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszból: […]értékét figyelembe kell venni.A Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárás, azon belül is a 122/A. § szerinti - köznapi szóhasználatban "három ajánlattevős" - eljárás alkalmazhatósága attól függ, hogy a beszerzés egésze szempontjából teljesülnek-e a 18. § (3) bekezdésében foglaltak.Akkor lehet ugyanis a 122/A. § szerinti eljárást alkalmazni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:- az adott rész értéke nem éri el a 21 824 ezer Ft-ot és- kisebb, mint az eredeti beszerzés összes részére együttesen számított becsült[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3506

4. találat: Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor- a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy- a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel.Ha azonban az ajánlatkérő a 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerint jár el, akkor kötve van a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szabályaihoz. Ennek értelmében az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezését követően áll be, azaz szükség van arra, hogy az ajánlatkérő rögzítse, melyik az utolsó tárgyalás. Az ajánlattétel nem lehet tehát egyben a tárgyalást követő pillanat, ezért a Kbt. a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás főszabályait kívánja alkalmazni nemzeti rezsimben is, melyhez képest a vonatkozó 123. § nem tartalmaz eltérő szabályt. Irányadóak tehát a 96. § tárgyalásra vonatkozó szabályai, valamint az ajánlati kötöttségre vonatkozó előírás az alábbiak szerint.A Kbt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásnak a 38. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:- a tárgyalásos eljárás 94. § szerinti jogcímét;- a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;- az első tárgyalás időpontját - a)-c) pontok.A (4) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3060
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
Részlet a válaszból: […]Döntőbizottsághoz - telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást - Kbt. 132. §. Fentihez hasonló szabály nem jelenik meg a hirdetmény közzététele nélkül induló vagy háromajánlatos egyszerű eljárás esetében. Ez azonban nem jelenti azt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2556