150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezését teszi szükségessé.„75. § (1) Eredménytelen az eljárás, hac) * az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Szerződés aláírása

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, valóban az ajánlati kötöttség áru és szolgáltatás esetében 30, építési beruházás esetében 60 napig áll fenn, mely nem is hosszabbítható meg. Azaz amennyiben az ajánlatkérő nem tudja megkötni ezen időszak alatt, úgy az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] ...másik lényeges jellemzője, hogy a megjelölt jövőbeli esemény az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejárta után következik be, mivel előtte az eljárást megindító felhívás visszavonása rendezi a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése alapján, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján a Kbt. 79. § (4) bekezdésében foglalt határidőn túl is megteheti a jogszabályhelyben foglalt eljárási cselekményeket (pl. hiánypótlási felhívás kibocsátása),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti termékkel egyenértékű-e, már nem tudja ezt a hiányosságot orvosolni, mert számára is beállt a kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján. Ez azt jelenti, hogy nem készíthet pótlólagosan egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Ajánlat nyilvánossága határidő-hosszabbítást követően

Kérdés: Az ajánlatkérő meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, de cégünk már korábban benyújtotta az ajánlatot. Bontás vélhetően nem történt, vagy nem látjuk. Mivel a többi ajánlattevő így információt fog szerezni az ajánlatunkról, kérdésünk, hogy ezt hogyan tudjuk megakadályozni?
Részlet a válaszából: […] ...a határidő meghosszabbításra került, úgy átmenetileg nem lehetett ajánlatot benyújtani, melyet a hirdetmény megjelenését követően az EKR felold, azaz az ajánlatot vissza lehet vonni, módosítani és újra benyújtani, amennyiben szükséges. Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] ...azért módosítanak szerződést, hogy az ajánlattevő a szerződésszegést és/vagy annak a jogkövetkezményét elkerülje (pl. teljesítési határidő módosítása, hogy a késedelmes teljesítés ne következzen be). Azonban a kérdéses esetben is irányadó a rendelkezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Elkésett részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban, a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor, az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Késés iratbetekintésről

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az iratbetekintést kérelmező ajánlattevő nem a megadott határidőben, hanem késve jelenik meg az iratbetekintésen, és a késésről előzetesen nem tájékoztatja az ajánlatkérőt? Meddig köteles az ajánlatkérő „várni”, hogy az ajánlattevő megjelenjen az iratbetekintésen, köteles-e egyáltalán várni az ajánlatkérő, vagy ilyen esetekben lezárhatja az iratbetekintési jegyzőkönyvet azzal, hogy az ajánlattevő nem jelent meg az iratbetekintésen?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint amennyiben az ajánlattevő nem jelenik meg az iratbetekintés időpontjában, az ajánlatkérő lezárhatja az iratbetekintést. Az iratbetekintés ugyanolyan eljárási cselekmény, mint más eljárási cselekmények. Mivel az iratbetekintés egy folyamat, az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
1
2
3
120