Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...amely tényszerűen bekövetkezett (a kérdésben foglalt eset: késedelmes teljesítés; a szerződésben szerepelt egy teljesítési határidő, amely eltelt anélkül, hogy a teljesítés megtörtént volna); és ami a legfontosabb, nem változtatja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] ...ítélik oda.A másodiktól az utolsó helyig rangsorolt ajánlattevők döntése nem jelenti azt, hogy módosítanák az e tekintetben előírt határidő lejárta előtt általuk benyújtott ajánlatokat, illetve hogy tárgyalást folytatnának az ajánlatkérővel. Egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben maga a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes szabályt, és az új támogatási szerződés is megengedi, úgy egyéb forrás rendelkezésre állása esetében is hatályba léptethető a szerződés. Mivel a pályázati forrás megjelölése abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:a) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre, valamint a jogorvoslati kérelem tartalmára vonatkoznak.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az az egyéb érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Hiányzó referencia

Kérdés: Három referenciaigazolást adtunk be az eljáráshoz. Mindháromra kaptunk hiánypótlást, de csak kettőt tudtunk újra beszerezni, a harmadikat a határidő lejáratáig a megrendelőtől nem tudjuk beszerezni. Ha az egyiket nem nyújtjuk újra be, de a másik kettő is elég a referenciaigény lefedésére, akkor a hiánypótlást teljesítettük-e ezzel?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezzel megfelel az ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Nem szükséges a teljességre törekedni, ha nem kockáztat érvénytelenséget az ajánlattevő. Egy rövid nyilatkozatot érdemes tenni a hiánypótlás benyújtáskor, kitérve arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ellentmondás az ajánlatban

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a legkorábbi teljesítést jelölte meg, amit az ajánlatkérő lehetővé tett. Az iratbetekintés során észleltük, az ajánlatában máshol lenyilatkozta, hogy akár korábbi teljesítést is vállal. Ennél konkrétabban nem jelölte meg, mire gondol. Ezzel elfogadta az eljárási dokumentumokat, vagy azért, mert ilyen ellentmondás van az ajánlatban, valójában érvénytelen, hiszen ha korábbit vállal, azzal a felolvasólapnak ellentmond?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottakat. Ha azt is érzékelhetjük, hogy az említett nyilatkozata ellentmondásban van a felolvasólappal, valójában a vállalt határidőre biztosan vállalja a teljesítést, így az ajánlati elemre adható pontszám egyértelmű. A Kbt. 71. § (9) bekezdése ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők (pl. milyen szakág járhat el, felhívásban foglalt teljesítési határidő), a c) pont alapján az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információk és adatok (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Rossz CPV-kód

Kérdés: Az ajánlatkérő összekevert két CPV-kódot, így amikor rákerestünk és leszűrtük, nem találtuk meg az eljárást. Indíthatunk-e jogorvoslati eljárást bármilyen módon, ha már lejárt az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] ...alapján eldönthető, hogy szeretne-e indulni a gazdasági szereplő, másrészt azért, mert ha már valóban lejárt az ajánlattételi határidő, úgy elkésettnek fog minősülni a jogorvoslati kezdeményezés. Ha az ajánlattevő csak CPV-kód alapján keres, javasolt ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítéknak mindenképpen szólnia kell az ajánlati kötöttség beálltától, az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
2
3
117