Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás módosítása nélkül nem lehetséges olyan tartalom rögzítése, melynek egyértelműen az eljárást megindító hirdetményben van a helye. Így arra nem kerülhet sor, hogy az amúgy is érdeklődést jelző gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő megküldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Helyszíni bejáráson jelen lévők létszámának meghatározása

Kérdés: Sorra indulnak az építési beruházásaink, ahol szükséges helyszíni bejárást tartani. Maximálhatom-e gazdasági szereplőnként 1 főben a létszámot, ha feltételezem, hogy a korábbiakhoz hasonlóan nagy lesz az érdeklődés, és a fertőzésveszély miatt nem megengedhető, hogy túl sok ember mozogjon együttesen a sokszor szűk folyosókon?
Részlet a válaszából: […] Ezzel kapcsolatban a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó 56. § nem ad iránymutatást. Amennyiben az eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő előírta a helyszíni bejárást, akkor azt meg is kell tartania, nincs lehetőség attól eltekinteni, ellenkező esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Feltöltési probléma az EKR-ben

Kérdés: A Kbt. 3. § 21. pontja és az 56. §-a alapján a helyszíni bejárási jegyzőkönyv is a közbeszerzési dokumentumok része, melyet publikusan kell feltölteni az EKR-be. Erre azonban legutóbb nem volt lehetőség, azaz ebben az esetben nem élt a publikusság kiválasztásának legördülőmenüje. Ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […]

Ma már publikusan kiválasztható és feltölthető a helyszíni bejárás jegyzőkönyve is az EKR-be.

(Kéziratzárás: 2020. 04. 02.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint mentesíti az ajánlattevőt a szerződéskötési kötelezettségtől, tekintettel a fennálló ajánlati kötöttségre.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. - 2011. évi CVIII. törvény - 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)-(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor - az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza -, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. esetében a kiegészítő tájékoztatásra helyszíni bejárás esetében általában visszautalt a törvény. Az új Kbt., a 2015. évi CXLIII. törvény esetében az alábbi, 56. § (6) bekezdésre történő visszautalás értelmezhető úgy, hogy a helyszíni bejárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Helyszíni bejárás előzetes közzététel hiányában

Kérdés: Folyamatban van egy nyílt, uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunk. Potenciális ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérést küldött, amelyben - többek között - kéri, hogy biztosítsunk helyszíni bejárást. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk-e úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk? A kiegészítő tájékoztatásban jelölnénk meg az időpontot, s azt valamennyi ajánlattételi dokumentációt letöltött ajánlattevő részére megküldenénk.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban érthető az ajánlattevő igénye, mégis a szigorúbb álláspontra helyezkednénk. Mivel a helyszíni bejárás a konzultációval analóg, és erről a hirdetményt olvasónak is tudomása kell, hogy legyen, így ez a hirdetmény módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Igény helyszíni bejárásra

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás lehetőségének biztosítását az ajánlatkérő jogkörébe utalja a Kbt. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogosult meghatározni, hogy adott közbeszerzési eljárásban kíván-e helyszíni bejárást tartani, avagy sem. Építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Konzultáció és helyszíni szemle a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben tartanak az ajánlatkérők konzultációt és helyszíni bejárást? Van-e erre kötelezettség bizonyos esetekben, vagy szabad belátásuk alapján döntenek az alkalmazásról?
Részlet a válaszából: […]  A helyszíni bejárással és a konzultációval összefüggőkérdéseket a kiegészítő tájékoztatás körében szabályozza a Kbt. A konzultációnem más, mint a kiegészítő tájékoztatás egy speciális formája, amikor azajánlatkérő és az ajánlattevők között szóbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken - példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások - nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ajánlatkérő "egyéb" döntése

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő egyéb döntése esetén jogorvoslattal lehet élni? Mit értünk "egyéb döntés" alatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. § szerint az alábbi lehetőségek állnak akérelmező rendelkezésére.A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2
3