Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott hiánypótlás adattartalma tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]amennyiben az érintett szervezet kizáró ok hatálya alá került, azonban kifejezetten hiánypótlásra való felhívást a hamis adatszolgáltatás körében nem rögzít a Kbt. 71. § (4) bekezdése.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis adatszolgáltatás esetét az ajánlatkérőnek ne kellene kezelnie az eljárás során. Amennyiben az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kívánja tisztázni, és kiderül, hogy a kapacitást biztosító szolgáltatta a hamis adatot, az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. A 71. § (4) bekezdése ettől még érvényesül, csak más esetekre vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) a hiánypótlás szabályairól (2021. 07. 05.) kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Az Útmutató értelmében ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg.Az új kapacitást biztosító szervezet bevonására ugyanakkor egyszakaszos eljárásban feltétel nélkül, míg a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá.Mivel a hamis adatszolgáltatás kizáró okára mindez nem vonatkozik, így a kétszakaszos eljárás második része esetében nincs lehetőség a kapacitást biztosító cseréjére és más kizáró ok miatti cserére sem.Az útmutató ugyan utal arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet - véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján, kétszakaszos eljárás esetén nem kezelhető a kapacitást biztosító cseréjével. Kétszakaszos eljárásban, annak ajánlattételi szakaszában tehát új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4768

2. találat: Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszból: […]árazott költségvetés benyújtását kellett volna elrendelnie az ajánlattevő felé. Fentiek értelmében az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy a részletes költségvetés egyáltalán nem került benyújtásra. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező által ismertetett adatok nem feleltek meg az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés részletességének: a nettó egységárak megadása nem minősül részletes költségvetésnek, és az alapadatokból az ajánlatkérőnek nem feladata a szükséges számítások elvégzése, illetve a vonatkozó áfakulcs megállapítása.A kérelmező ugyanakkor úgy gondolta, hogy a tartalom vonatkozásában az egzakt követelmény csak és kizárólag az volt, hogy a felolvasólapon az értéket az adott rész vonatkozásában meg kellett adni (ez nem vitatottan teljesült), és szakmai ajánlatot kellett csatolni egy részletesköltségvetés-tartalommal további megkötés nélkül, ami ugyancsak teljesült. Az ajánlattevő nem az ajánlott mintát használta, de nem vitatottan valamennyi elem esetében megadta a nettó egységárat, valamint megadta a részajánlat nettó ajánlati árát is.Az nem volt vitatott, hogy a kérelmező szakmai ajánlatként ismertette az általa megajánlott termékek műszaki paramétereit, gyártót, származási helyet, valamint a termék nettó darabárát és a termék darabszámát. A szakmai ajánlat tartalmazta továbbá a nettó összárat, ami a felolvasólapon értékelés alá vont nettó összárral megegyező volt.Ehhez képest a Közbeszerzési Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatban szereplő adattartalomra tekintettel nem zárható ki a hiánypótlás lehetősége, mivel az egyrészt az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával egyszerű matematikai műveletek elvégzésével képzett adatok pótlására irányulna, másrészt az egyetlen hiányzó alapadat (áfakulcs) nem a kérelmező megajánlása, hanem törvényben szabályozott. Tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a hiánypótlással a kérelmező ne tudja érdemben módosítani a szakmai ajánlatát, így a hiba nem minősíthető jelentősnek.A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és elmulasztotta a hiánypótlás elrendelésének kötelezettségét. Kitért arra, hogy Döntőbizottság döntése meghozatalakor nem tekinthet el attól a ténytől sem, hogy az árrészletező funkciója az, hogy tartalmazza a kérelmező kereskedelmi ajánlatát, ami jelen esetben az ajánlatban szerepelt, de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4554

3. találat: Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál

Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletes­árajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
Részlet a válaszból: […]ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.A fenti - 71. § (8) - bekezdés kifejezetten arra utal, hogy olyan szerződés esetében, mely egy összesített árat tartalmaz, a részletes árakat tartalmazó melléklet valamely tétele és egységára is pótolható. A hivatkozott rendelkezésben szereplő átalánydíj a hazai jogértelmezésben jellemzően a vállalkozói díj egyösszegű formájának tekinthető. A b) pont azonban nem tesz különbséget az egyes beszerzési tárgyak között, azaz valójában a részletes árajánlat nemcsak építési beruházás (például jellemzően kivitelezési szerződés) esetében értendő, hanem vállalkozási szerződés keretében szolgáltatásmegrendelés vonatkozásában is. A hazai gyakorlat azonban ezen túlterjeszkedett, és árubeszerzés esetében a részletes árajánlatba sorolta gyakran a rabatt mértékét is annak érdekében, hogy a korábbiakban hatályban lévő üzletititok-szabály alapján azt az árazott költségvetés részeként üzleti titokká lehessen nyilvánítani. Jelenleg, az új Kbt. szerint az árazott költségvetés nem minősül automatikusan üzleti titoknak. A Kbt. 78. § (8) bekezdésének b) pontja alapján továbbá a részletes árajánlat kifejezés egyértelműen az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3790

4. találat: Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban

Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Részlet a válaszból: […]az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.A (2) bekezdés értelmében a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3146
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Hiánypótlás azonos adattartalommal

Kérdés: Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?
Részlet a válaszból: […]hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálandó tartalmi elemeinek módosítását. A (2) bekezdés értelmében az előzőek szerinti hiánypótlás lehetőségéről vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt. A Kbt. 83. §-ának (3) bekezdésében írt garanciális rendelkezés, miszerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 558
Kapcsolódó tárgyszavak: